Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)
Bevezetés
Vonzáskörzetek, intézménytípusok A továbbiakban azt a kérdést kívánjuk megválaszolni, hogy a budapesti születésű hallgatók mely országok és tartományok egyetemei és főiskolái iránt mutattak érdeklődést és milyen intézménytípusokat részesítettek előnyben? Ha csupán az országok adatait nézzük, azonnal kiderül, hogy a későbbi főváros területéről szinte kizárólag a Habsburg birodalom területén található felsőoktatási intézményekbe indultak peregrinusok, hiszen a teljes adattár 88,2%-a, azaz 1582 beiratkozás esik ezekre az intézményekre. Ehhez képest csak 10,5%, azaz 189 beiratkozás történik német egyetemeken és főiskolákon, 1,2%, azaz 21 beiratkozás svájci felsőoktatási intézményekben. Rajtuk kívül mindössze egy beiratkozót ismerünk Krakkóból és egyet a már Oroszországhoz tartozó baltikumi Tartu egyeteméről. Ezek az adatok nem meglepőek, hiszen a török kiűzése után a két város elsősorban a birodalomból származó, németajkú lakosokkal, főleg katolikusokkal népesült be és kapcsolataik a birodalomhoz kötötték őket. A későbbi főváros területe a Rákóczi szabadságharc alatt is végig császári kézen maradt, s lényegében a reformkor kezdetéig megmaradtak a kulturális, művelődési kapcsolatok e hagyományos irányai. Amennyiben a peregrinusok által kedvelt intézménytípusokat vizsgáljuk, akkor a már vizsgált korszakunkban is igen érdekes tendenciák rajzolódnak ki. A beiratkozok alig több mint fele, 51,2%, azaz 919 fő a különféle klasszikus egyetemekre jelentkezett. Ez az arány relatíve nagyon alacsony és mutatja az 1777 óta a városokban működő előbb Budai, majd Pesti Egyetem hatását, hiszen a két város diákjainak bizonyos tudományszakokat kézenfekvő volt 1777 után már otthon tanulni. A különféle politechnikumokba, a későbbi műszaki egyetemekre már korszakunkban is 422 fő iratkozott be, ez a peregrinusok 23,5%-a. A kiegyezés előtt ez igen magas arány és előre vetíti a későbbi budapesti ipari fejlődés kiemelt jelentőségét. Teljesen eltér az országos arányoktól a képzőművészeti akadémiák magas látogatottsága, esetünkben a diákok 15%-a, azaz 270 beiratkozó jelentkezett Bécsben és Münchenben. Tennészetesen az adat mögött ott van a hazai művészképzés hiánya, de az is, hogy e városokban koncentrálódik már 1867 előtt a hazai művészeti élet. A katonai akadémiákra is az átlagosnál nagyobb számban jelentkeztek Pestről és Budáról, ami részben az itt állomásozó helyőrségek nagyságával is magyarázható. Korszakunkban az agrár-felsőoktatási tanintézetekbe és kereskedelmi akadémiákra még kevesen mentek a két városból, de ne feledjük el, hogy e területek modem 16
