Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)
Bevezetés
Bevezetés A külföldi egyetemjárás hagyománya Magyarországon a 12. század elejéig nyúlik vissza, hiszen már 1117 előttről van adatunk arra, hogy Pannóniából j ött diákok tanultak a laóni dóm iskolájában. A középkorban számításaim szerint mintegy 9000 magyarországi beiratkozóval számolhatunk a nyugat- és közép európai egyetemeken, elsősorban Bécsben, Krakkóban, Prágában, ezen kívül Párizsban, Bolognában és kisebb számban más itáliai egyetemeken. E 9000 beiratkozó között most még nem tudjuk megmondani hányán voltak Budáról, vagy Pestről, ennek számbavétele a közeljövő feladata lesz. 1526 után még néhány évig a korábbi egyetemjárási hagyományok folytatódtak, de a török támadás és a reformáció magyarországi elterjedése már a 16. század közepén alapvetően változtatta meg a hazai peregrinációs szokásokat. Mohács után jó egy évszázadig nem működött Magyarországon egyetem, és 1635-ben a Nagyszombati Univerzitás megalapításával is csak a katolikus megújulás egy fontos intézménye jött létre, az ország protestáns lakossága egyetemi végzettséget és tudományos fokozatot csak külföldi egyetemen szerezhetett. A török kiűzése után a kiilországi tanulás fontossága továbbra is változatlan maradt, hiszen a nyugati határszélen fekvő nagyszombatijezsuita egyetem az ország tanulás iránti igényeit csak részben elégítette ki. Az állami irányítás alá vont egyetem 1777-ben előbb Budára, a királyi várba, majd 1784-ben Pestre, a gyorsan fejlődő városba költözött. A Pesti Egyetem egészen most tárgyalt korszakunk végéig, pontosabban 1872-ig, a Kolozsvári Egyetem felállításáig, az ország egyetlen univerzitásaként működött. Éppen ezért számos tudományterület ismereteit még a 19. század második harmadáig is részben, vagy egészben külföldön kellett elsajátítani. Ennek megfelelően a peregrináció éppen a 19. században vált általános szokássá és nagyságrendje megsokszorozódott az első világháborúig. E növekedésben pedig kiemelkedő szerepet játszott az ország fővárosává vált két szabad királyi város és egy mezőváros, azaz Budapest. A beiratkozok számának alakulása Mohács és Buda török elfoglalása közötti időszakban a két Duna parti város még szokásos életét élte, s így néhány hallgató e korszakban is eljutott külföldi egyetemekre. 1582-ig 14 beiratkozást ismerünk, ebből 13 bécsi és egy krakkói. 1541 után 11
