Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

DOKUMENTUMOK

hoz hasonlóan, szükséges a Magyar Kancelláriának

3 egy előterjesztést küldeni közbenjárásukat kérve katonai segítség nyújtására. Ezen előterjesztés szövege a következő: A Királyi Magyar Udvari Kancellária igen kegyes és tiszteletreméltó Urai! A budakörnyéki őrségek megvizsgálásáról ma visszatérő szolgabíránk hivatalosan jelentette, hogy a Buda külvárosi tabáni rácok a Csepel-Promontóriumhoz és Budaörshöz rendelt őrségek ellen vonultak, sőt újabban néhányan felfegyverkezve mentek oda és azzal fenyegetőztek, hogy ha csak nem távoznak el onnan, bizony a nevezett őröket akár meg is ölik, ha azok megakadályozzák, hogy ők Promontoron és Budaörsön és Tétényben fekvő szőlőikbe mehessenek. Mivel már korábban megtörtént példa alapján jogosan félhetünk ezen szerencsétlenség legrosszabb kimenetelétől, tudniillik hogy az intézkedések nem lesznek képesek e ragályos nyavalya végzetes kimenetelének elhárítani. Miután mi az előbb említett ügyben - kötelességünk szerint - megfelelőképpen akarunk eljárni, hivatalunknál fogva azért folyamodunk, hogy a Magas Kancellária kegyesen gondoskodjék számunkra hathatós segítségről. Ugyanakkor a Komáromból és Győrből érkezett magyar katonaság, amelyik a budai parancsnok kérésére már korábban, elővigyázatképpen ide lett küldve, most is itt tartózkodik, sőt ahogy értesülve vagyunk, a budaiak megsegítésére utólagosan meg is lett kettőzve, és Buda város sókerülőjével

4 egyetemben már át is lépte a mi határvonalainkat. Mivel azonban az említett rácok létszáma felülmúlja a mi őrségeinkét, azt válaszolták a nekik ellenállani nem tudó mieinknek, hogy ők a csá3 A 15. századtól megkülönböztetik a főkancellárt (summus cancellarius), aki a kettős-pecsét őre, a király személye mellett tényleg működő udvari kancellártól (cancellarius aulicus), aki a titkos pecsétet őrzi. A főkancellári cím az esztergomi érseket, mint az ország prímását az 1741. évi X. és az 1751. évi III. te. által megerősítve örökösen megilleti. A Habsburgok alatt az udvari kancellária Bécsbe költözött és az osztrák kancelláriától több tekintetben függő helyzetbe jutott. Csak II. Mátyás alatt nyerte vissza önállóságát. A 17. század végére, mint magyar királyi udvari kancellária, az ország fökormányszéke lett. Az 1848. III. te. megszüntette, de az októberi diploma alapján 1861-ben visszaállították és egészen 1867-ig működött. 4 Sóbányában a rendfelügyelő, itt: városi alkalmazott. 58