Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

ADATTÁR - Statisztikai adatok

Foglalkozás 8. íáWázaninkban a népesség foglalkozási megoszlását mutatjuk be, az 1900-tól publikált adatok alapján. 213 A múlt század elején Budafokon a keresők aránya 40%-os, s negyven évvel később éri el az 50%-ot. Nagytétényben a kezdeti 38%-ról fokozatosan nő 46%-ra; míg Budatétenyben 1910-1920 között nő arányuk erőteljes­ebben, s 1941-re 48%-ra emelkedik. A táblázat további részében az egyes foglalko­zási főcsoportokhoz tartozók összes (keresők és eltartottak együtt) számát és arányát közöljük. Az őstermeléshez tartozók aránya, és annak csökkenése Nagytétényben és Budatétenyben igen hasonlóan alakul a vizsgált négy évtizedben, ám a csökkenés el­lenére 1941-ben még 10% fölötti az arányuk mindkét községben. Budafokon a szá­zadfordulón még 14% tartozik e kategóriába, ami negyven év múlva egyhatodára csökken. Az őstermeléssel szorosan összefüggő napszámos foglalkozásúak aránya 1910-től rohamosan csökken (Budafokon ez kicsit később következik be). A század első éveiben ugrik meg mindenütt az ipari foglalkozásúak aránya (Budatétenyben 20, Budafokon 16, Nagytétényben 13%-kal); a következő évtizedben azonban ­Nagytétényt kivéve - visszaesés következik be! 1941-ben Budatétenyben majdnem 50, Budafokon 52 és Nagytétényben csaknem 58%-ra emelkedik az e foglalkozási csoportba tartozók aránya. A kereskedelemben, hiteléletben foglalkoztatottak cso­portja, illetve arányuk mindenütt hullámzó, s egyben - Budafokot kivéve - csökke­nő. Ugyanez mondható el a közlekedési csoporthoz tartozókról. A közszolgálatiak aránya mindenütt fokozatosan emelkedik; a népességszámhoz viszonyítva Budafo­kon és Budatétenyben erőteljesebben. Az egyéb kategória 1900-ban magába foglalja a nyugdíjasokat is, az 1941 -es nagyobb számnak pedig valószínűleg az utólagos köz­lés hiányossága az oka. 213 Az 1941-es népszámlálás foglalkozási adatait 1976-ban sajnos átdolgozva publikál­ták az akkori népgazdasági osztályozás szerint. így a közölt (általunk számított) számok csak megközelítő pontosságúak, s a számításokat is csak az ipar és a keres­kedelem foglalkozási csoportnál tudtuk elvégezni; azaz az ipari foglalkozásúak szá­mát a publikált ipar és építőipar, míg a kereskedelmi foglalkozásúak számát a publikált kereskedelem és szolgáltatás összevonásával számítottuk ki. 344

Next

/
Oldalképek
Tartalom