Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

ADATTÁR - Statisztikai adatok

Terület Az 1890. évi népszámlálástól közölték a helységek területét, eleinte kataszteri holdban, majd hektárban is. Míg Nagytétény 3.420 és Budatétény 597 kataszteri holdnyi területe nem változott az idők során, addig Budafok területe 1910 után (addig 2.317 hold) többször módosult. 1920-ban 1.814, 1930-ban 2.204, 1949-ben 2.186 kataszteri hold.

205 Budafok külterületeként Kelenvölgyet először az 1913. évi Helységnévtár tünteti fel. E településrész rövid ideig önálló nagyközségként működött, amit a Tanácsköztársaság Belügyi Népbiztossága engedélyezett 1919 áprilisában, de már októberben hatályon kívül helyezte azt a m. kir. belügyminiszter.

206 Nagy-Budapest létrehozásakor Kelen völgyet mégis elcsatolták anyavárosától, hiszen nem a XXII., hanem a XI. kerület része lett. A Háros-sziget, és a Hunyadi-sziget Budafokhoz csatolását 1918-ban hagyta jóvá a vármegye.

207 Demográfia A népesség számának, nemenkénti megoszlásának, írni és olvasni tudásának alakulását az 1. tóWázaíunkban mutatjuk be. A hivatalos statisztikai adatfelvételek előtti időkből a publikált 1784-es, 1850-es és 1857-es adatokat is feltüntettük Promontor (1886-tól Budafok) és Tétény esetében. Kistétény (1873-ban Nagytétényből kiválva lett önálló község, s nevét 1915-ben változtatta Budatétényre) adatai 1880-tól állnak rendelkezésünkre, hiszen 1869-ben azok még Nagytétény adataiban foglaltattak benne. 205 Az 1920-ban regisztrált 500 holdnyi csökkenés valószínűleg - legalábbis a népszámlálás adataiból ez következtethető - az Albertfalvához való átcsatolással magyarázható, ugyanis 1920-ban Albertfalva addigi 31 holdnyi területe 531 kataszteri holdra növekedett. 206 KSH El:. Budafok iratai 207 Uo. 328