Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

DOKUMENTUMOK

dú földbirtokosa révén. A szőlők kipusztulásával a földbirtokosok sorra tönkrementek, s a lakosság a szomszédos községekben kell, hogy napszám-munkával keressék meg mindennapi kenyerüket, mely fölöttébb problematikus, miután a községek elsősorban saját lakosaiknak nyújtanak munkaalkalmakat. Arra, hogy az általános gazdasági viszonyok belátható idő belül annyira javulnának, hogy Budatétény község maga nyújthatna lakosainak megélhetést, semmi kilátás, de még remény sincsen, mert a termőföld mezőgazdasági munkára nem alkalmas, gyár-, és iparüzemek pedig a község fekvése folytán mesze elkerülik ezen domboldalon fekvő helyet a szállítási nehézségek miatt. Ily körülmények között, egy más közülettel való egyesülésben kell a boldogulás útját keresnünk, s erre Budafok városához való csatlakozás az egyedüli megoldás, részint, mert a fejlődő várossal máris össze vagyunk épülve, s mert közüzemeinket is onnan nyerjük. Kéri, hogy mellőzzék a további meddő vita folytatását, annyival is inkább, mert meggyőződése szerint minden egyes képviselőtestületi tag mielőtt eljött a gyűlésre, máris elhatározta a részbeni állásfoglalását, s mert egymást e helyütt meggyőzni úgysem fogjuk. Suppán Kornél képv[iselő] test [testületi] tag az adókra nézve tér ki, s példaként említi meg, az egyik képviselőtestületi tagot, aki az összehasonlítás szerint jelenleg 6 P-vel fizetne kevesebb adót Budafokon. Szerinte nevezett, s a hozzá hasonló adót fizetők még 12 P-t is szívesen fizetnek azért, hogy a község önállósága továbbra is fenntartassék. Továbbá a csatlakozás esetén a csendőrség helyébe a közbiztonsági szolgálatot a rendőrség végezné, s szerinte sokkal kellemesebb az érintkezés a csendőrséggel. A maga részéről azt javasolja, hogy halasztassék el ez a kérdés 2 évig, s ha ezalatt az idő alatt csak rosszabb helyzetbe kerülne a község, akkor ezt a kérdést újból tárgyalás alá vennénk. Bujtor István elöljárósági tag előadja, hogy több felszólalás elhangzott, azonban még oly értelmű javaslat, vagy indítvány nem tétetett, amelyből azt látná, hogy a község ebből a nehéz helyzetéből a maga erejéből kivezethető lenne. Ő, mint elöljárósági tag, látja legjobban a végrehajtásoknál és a zálogtárgyak összehordásánál az adózók nyomorúságát, s tudja, hogy nagyobb terhet már elviselni nem képesek. Miután legnagyobb teherként nehezedik a községre a községháza vételára, azt kérdezi Dr. Obál Ferenc képv[iselő] test [testületi] tagtól, hogy garantálja-e a köz246