Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

DOKUMENTUMOK

minimálisan 20 vagon lisztre van szükség, minélfogva teljes tisztelettel felkéri a járási főszolgabíró urat, miszerint ezen lisztszükséglet beszerzése és rendelkezésre bocsátása iránt intézkedni méltóztassék. Határozatilag kimondja továbbá a képviselőtestület azt is, miszerint a rendelkezésre bocsátandó liszt árának pontos kifizetése tekintetében az anyagi felelősséget magára vállalja. [...] BFL V. 707. a. Nagytétény nagyközség iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek. 5. kötet, lapszám nélkül. 127 1914-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nagytétényben 50.000 sertés hizlalására alkalmas telepet létesített Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. néven. A hizlalda 1915-ben kezdte meg működését kimondottan bérhizlalási, kereskedelmi célokkal. Magyarország legnagyobb - európai vonatkozásban is számottevő - hizlaldája működött Nagytétényben malommal, takarmánytárolóval, kisvasúti hálózattal. Az 1920-as években a hizlaldát átvette a Budapesti Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt. és a főváros húsellátására állította be a telepet. Ebben az időben 24-25 ezer sertést hizlaltak a telepen. A világgazdasági válság súlyosan érintette a Nagytétényi Sertéshizlaldát, amelyből csak 1943-ban lábalt ki. Ebben az időben Budapest főváros mellett a Földmüvelésügyi Minisztérium volt a hizlalda főrészvényese. Az év végén már 234.000 pengő nyereséget könyveltek el. Az Országos Sertéshizlaló Vállalat Nagytétényi Hizlaldája az államosítást követően (1946) Európa legnagyobb élőállat nevelő üzemévé fejlődött. A sertésállomány 1951-ben már elérte az 50.000-t. Az 1970-es években jelentős rekonstrukció kezdődött (a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő szennyvíztisztító-telep), ami egészen 1986 végéig elhúzódott. A rendszerváltozás előtt az üzemet felszámolták, azóta épületeinek a nagyobb részét is lebontották. 195