Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

A budai (pestmegyei) I. nemzetőrzászlóalj levelezőkönyve 1848. június 16.-november 27.

[39/B.] A BUDAPESTI NEMZETŐRSÉG FŐPARANCSNOKÁNAK. F. h. 16-i esti 8 Órától f. h. 17-i esti 8 óráig, mint felügyelő törzstiszt

157 a két ikerváros őrhelyeit, jelesen Pesten 1-őr az újépületi; 2-or a kerepesi kapunál lévő kincstár raktári; 3-or asóházi, 4-er a harminc[ad]adói és 5-ör a hídfői, budai pedig 6-or a hídfői, 7-er a bombatéri, 8-orra kétnyúlkaszárnyai,

158 9-er a salétromraktári, 10-er a Sárfördő kaszárnyai őrtanyákat segédtisztem kíséretében megvizsgáltam[;] mellőzvén áltáljában az őröknek szolgálati járatlanságát, kötelességemnek tartom a pesti hídfőnél éjfél után 2 órakor tett azon tapasztalásomat Ezredes Úrnak bejelenteni, miszerint az ottani őrök közül kettő hibázott, egy pedig egészen levetkezve volt, részegen az őrszobában hevert, honnét az őrparancsnok minden erőltetése mellett sem volt kiállítható. Altaljában pedig azon tapasztalást tettein, miszerint az őrök, nem értvén a zsinór őröket, nagyrészént kényelmesen levetkőzve, oly mély álomba voltak merülve, hogy több örtanyákon az őröket huzamos ideig kelle keltegetni, s hogy magokhoz jöjjenek, rázni, felöltöztetni; ezen botrányos állapot orvoslást kíván, minthogy a netaláni kiüthető veszély rögtöni elhárítását az ilyetén levetkőzött s álomtól mámoros őröktől reményleni éppen nem lehet. 1848. augusztus 22. 40. RÁTH PÉTER SZÁZADOS ÚRNAK. Hogy mi határoz el engem zászlóaljam belkezelésében bármily rendelkezésekre, a törvények által körülírt eseteket kivéve, arról számolni egyedül lelkiismeretemnek tartozom, s ez szolgáljon áltáljában s jelesen a fegyverek f. h. 20-án volt kicserélése körül is Önnek iránytőül. Azonban f. h. 21-én költ, érzékenyen panaszló s nyájas feliratára, Százados Úrnak s századjának megnyugtatásául, illetőleg felvilágosításául nem tartózkodom válaszolni, miszerint: még az 5-ik század csak 24 csappantyús fegyvert adott át, s érte mind vágó szuronyos jó karbani fegyvereket kapott, addig az 1-ső és 2-ik század 144 csappantyús fegyvert adott s érte 95 percussióst ugyan, de ellenben 45 borzasztó nehézségű s többnyire festetlen, durva kovás fegyvereket kapott, ha tehát tekintetbe nem vétetik is az, hogy mennyire kívánatos, miszerint egyes századok a lehetőségig egyenlő fegyverekkel láttassanak el, a kellő s igazságos arányt szem Lásd: IV. zalj 1. század 41-1848. helyesen: Háromnyúl-kaszárnyai 59