Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

zászlóalj helyettes parancsnoka.

88 S a nemzetőri zászlóaljak egy-egy századának élére Ráth Péter budai gyógyszerészt, Kajdán Miklós pesti gombkötőt és városi képviselőt,

89 Peakovits Kozma budai szappanfőzőmestert állítja a polgártársi bizalom. Midőn pedig Károlyi György gróf távozik a IV. zászlóalj 1. századának éléről és a III. zászlóalj őrnagya lesz, Tóth Gáspár szabómestert, Petőfi mecénását választják meg századosnak; de polgártársai bizalmát élvezi Almásy Móric gróf a magyar királyi udvari kamara első alelnöke

90 is: a budai II. zászlóalj egyik választott századosa. Stern Móric ismert budai könyvkötő főhadnagy, és az 1848. július 21-vel felállított pesti nemzetőri térparancsnokság parancsnoka főhadnagyi rangban Bollender János üvegesmester. Ok azok a megválasztott nemzetőr tisztek és altisztek, akiknek többsége méltónak bizonyult erre a bizalomra: igen mozgalmas időben tartottak ki a vállalt ügy, városuk és a haza szolgálata mellett. Az általuk irányított nemzetőrség 1848-49 hónapjaiban teljesítette feladatát: kiváltotta a katonaságot a városi őrszolgálatból, fenntartotta a rendet a két városban, miközben Pest-Buda fővárosként meghatározó szerepet töltött be az ország életében, politikai és honvédelmi tekintetben egyaránt. A nemzetőri szolgálatát végig híven teljesítő pest-budai polgár pedig e másfél esztendőben nemcsak városa, azaz szűkebb hazája, hanem tágabb hazája, az ország sorsa alakulásának részesévé vált. A forrásokról Fennállásának ideje alatt - a honvédalakulatokhoz hasonlóan és a katonai szabályzatnak megfelelően - a nemzetőrségnél is vezettek parancs-, levelező (és ikta88 1849 áprilisában ideiglenes városkapitány, a császáriak bevonulása után bujdosik, 1851-ben fogják el, halálra ítélik, majd kegyelmet kap. Spira, 1998. 678. p. 89 1849-ben a pesti rögtönítélő bíróság ülnöke lett. A bíróságot a városi tanács állította fel, s a Kossuth-bankókat elfogadni vonakodók felett ítélkezett. A cs. kir. hadbíróság előbb halálra, majd négyévi várfogságra ítélte, amelyből két évet le is töltött. Spira, 1998. 679. p. 90 Spira, 1998. 9. p. 32