Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

nuárjában, annyira mégiscsak kiérdemli Aulich tábornok és Irányi kormánybiztos bizalmát, hogy a pesti nemzetőrség ideiglenes főparancsnokává nevezzék ki, s akitől tervet kérnek a nemzetőrség újjászervezésére is.

74 A budapesti nemzetőri zászlóaljak őrnagyai között egyedül Kiss Miklós nem rendelkezett semmiféle cs. kir. katonai múlttal. A gazdag dunántúli (Tolna megyei) birtokos család gyermeke egyetemi tanulmányai után ügyvéd, 1844-től állami tisztviselő, helytartótanácsi fogalmazó, majd titkár. A müveit és lelkes fiatalember kezdettől fogva részese a márciusi eseményeknek, ott találjuk őt is a márciusi ifjak között, majd bizalmas küldetésben jár el a Pozsonyban tartózkodó Batthyány Lajos miniszterelnöknél, a MOIB titkára. A budai nemzetőrség szervezésében- minden bizonnyal felhasználva hivatalnoktársai közötti népszerűségét - kezdettől fogva részt vesz. 1848 júniusában annak a budai I. nemzetőrzászlóaljnak őrnagyává nevezte ki Batthyány javaslatára István nádor, amelyiknek első két százada az un. miniszteriális század. Szeptembertől ideiglenesen, november 11-től pedig ténylegesen a budai nemzetőrség főparancsnoka lesz, alezredesi rangban. Nemzetőreivel részt vesz a Jellacic elleni harcokban. 1849 januárjában elhagyja Budát, s az országot: titkos diplomáciai megbízást teljesít, Teleki László munkatársa lesz Párizsban.

75 Károlyihoz hasonlóan ő is szervezett tanfolyamot tiszttársai számára várbeli szállásán, továbbá fizette segédtisztjét és a zászlóalj futárát. Az őrnagyok mellé kinevezett segédtiszteken múlott az összeírás alapján a zászlóalj megszervezése, a szolgálati beosztás elkészítése, az adminisztráció működtetése. Akárcsak az őrnagyok, a segédtisztek is kinevezés útján, hadnagyi vagy főhadnagyi rangban kerültek a zászlóaljhoz. Számos esetben mind az őrnagyok, mind a századok elébe mentek ezeknek a kinevezéseknek, s volt ezredbéli tiszttársukat vagy korábbi kiképző tisztjeiket kérték kinevezni. Ez utóbbira példa Toldy Lipót esete. A 32. cs. kir. gyalogezred őrmesterét Kiss Miklós kérte maga mellé se74 HL. Pesti hadbírósági i. 1/825-1850.; Bona, 1987. 333. p. 75 Pulszky, 1880. 66. p.; Pallas, 605. p.; diplomáciai útja - többek között - Portugáliába és Spanyolországba is vezetett. W. Valdapfel E., 1954. IV. k. 486. p.; Urban, 2001. 14. p. 29