Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

A pest-budai nemzetőrség tisztjei Az 1848:XXII. te az életkor és a kvalifikáció meghatározásával a polgárok széles rétege számára tette kötelezővé a nemzetőri szolgálatot. A főtiszteket a miniszterelnök javaslatára a nádor nevezte ki, s azáltal, hogy ezek tisztek a cs. kir. hadsereg - aktív vagy reaktivált - tisztjei közül kerültek ki, e félkatonai alakulat katonai jellegét voltak hivatva erősíteni. Némelyikük már kezdetben is ott bábáskodott a nemzetőrség szervezésénél, mint pl. szentgyörgyi Kiss Károly és Gebhardt József. Kiss Károly 1848 előtt nyugalmazott százados, 1848 márciusában megbízzák a pesti nemzetőrség szervezésével, s július elejéig a pesti V. nemzetőrzászlóalj őrnagy-parancsnoka.

67 Gebhardt József hadnagyként szerelt le 1823-ban, 1848 előtt a budai polgárőrség helyettes parancsnoka, majd a nemzetőrségé júniusig. Júliusban a budai II. nemzetőrzászlóalj őrnagya. Idős korára való tekintettel - ötven éves elmúlt! - lemondott, kéthavi szolgálati díját „a haza javára" ajánlotta fel, s kérte a tiszteletbeli őrnagyi cím adományozását. Lemondását kérése teljesítése mellett elfogadták.

68 A budapesti nemzetőrséghez nyert őrnagyi kinevezések némely esetben fényes honvédtiszti pályák első állomásai lettek: a VI. zászlóalj őrnagyaként kezdte újra katonai pályafutását Nagysándor József honvéd tábornok, aradi vértanú; Földváry Lajos, a későbbi honvéd ezredes a III. zászlóalj őrnagyaként szervezte önkénteseit, s vezette őket 1848 nyarán a Délvidékre. Gebhardt utóda őrnagyként a II. zászlóalj élén Piller János, később honvéd ezredes, hadosztályparancsnok.

69 A számlázásánál fogva Pest városához leginkább kötődő Száz János -jómódú polgárcsalád leszármazottja, Száz Mátyás pesti bíró testvére - közel hanninc (!) évi katonáskodás után szerelt le, majd 1848-tól a IV zászlóalj őrnagy-parancsnokaként reaktivált. Tekintélyére, népszerűségére jellemző, hogy Kovách György ezredesnek, a budapesti nemzetőrség főparancsnokának lemondása után mind a pesti, mind a budai nemzetőri zászlóaljak őt kérték főparancsnoknak, s bár 1849 januárjában jelent67 1848. április 20-tól az Országos Nemzetőri Haditanács tanácsosa, június 9-től politikai osztályának, szeptember 22-től alezredesként, ideiglenes elnöke. 1849-ben a Belügyminisztérium alá tartozó Nemzetőrségi osztály vezetője. Bona, 1987. 199. p.; 68 Uo. 351. p.; lemondására: MOL H92 ONőHt Általános i. 692- és 1990-1848. Lásd: Függelék 1. 69 Bona, 1987. 267. p. 27