Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

A fegyelem A dokumentumok tanúsága szerint a pest-budai nemzetöröknek legtöbb baja a fegyelmezetlenségből származott, amiben egyaránt szerepet játszott a már említett gyors kiképzés miatti bizalmatlanság vagy fegyverhiány épp úgy, mint a polgár eredendően ellentmondásos viszonyulása a katonás fegyelemhez. A széles skálán a szolgálati szabályzat nem ismeréséből adódó fegyelmezetlenség éppúgy előfordul, mint a polgári öntudatból adódó engedetlenség. A nemzetőr mélyen lenézte a katonát, aki vak engedelmességgel tartozott parancsnokainak. Vele ellentétben ő a fegyveres szolgálatot önként, becsületből vállalta, márpedig a haza és a köz érdekében teljesített szolgálat a vakfegyelmmel össze nem egyeztethető.

57 Az őrállás fárasztó, unalmas idejét a budaiak szivarozással, lakmározással, kártyával ütik el, a pestiek pedig, ha éppen nem kártyáznak, elmennek haza vacsorázni vagy vadászni.

58 A szolgálatban lévő nemzetőr ittas állapota pedig mindkét város nemzetőrségének jellemző „tulajdonsága". Nem növelte a szolgálati fegyelemre való készséget az őrszobákban uralkodó állapot sem. Egy-egy őrszoba felszereléséhez ugyanis asztal, szék, olykor ágy(!), lámpa és olaj vagy gyertya, gyertyatartó, mosdóeszköz (mosdótál és törölköző), vizeskanna tartozott. Ezeknek hiányát gyakran a tisztek a saját zsebük terhére pótolták. Az elvezényelt katonaság pedig a laktanyákban a puszta falakat és a piszkot hagyta maga után. A városi tanács elzárkózott a pénztárát megterhelő, többletkiadásként jelentkező felszerelés előteremtésétől és a takarítástól is. A város saját Belányi százados őrvizsgálati jelentésében írta a következőket: „A Bécsi kapu melletti őrtanyához jutván az őrsön álló nemzetőrtől meg nem szólíttattam, hozzá érvén öt szivarozva találtam, s midőn e végett illendően megintem, mikint az őrsön álló őrnek szivarozni nem illik, sőt nem szabad, nemzetőrhöz illő minden illedelmet félre téve durván megtámodott: hogy miután ő nem baka s teljesítvén különben nemzetőri kötelességét!,] a szivarozást neki senki meg nem tilthatja s több e féléket jó lármázva felsorolt, melyeket itt elszámlálni fölöslegesnek tartok. Az őrtanyán a tizedestől kérdvén, hogy miért engedi az őrsön a szivarozást[,] más két nemzetőrtől támadtattam meg: hogy ez semmi parancsolatban megtiltva nincs, és eltiltatni nem is engedik, sőt még jelenlétemben az őrsön álló beszólván az ajtón tüzet kért, hogy szivarát meggyújthassál." MOL RÍ6 Budai nemzetöri i. Szeptember. Kiss Miklós december 3-án kelt rendelete előírta, hogy az őrségben lévő nemzetőröknek egyszerre csak (!) egy része (negyede) távozhat el, s mehet haza vacsorázni vagy ebédelni. MOL RÍ 6 Budai nemzetőri i. December. 24