Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

felé nyílnak, így hát valóban nem közérdek, hogy ezen főműhely Újpesthez csatoltassék. Az istvántelki lakóházak azonban - amint az az ügyiratok között lévő térképből is minden kétséget kizárólag megállapítható - Újpest város többi utcái és épületei közé nemcsak hogy teljesen be vannak ékelve, hanem ez a beékelés olyan fokú, hogy a helyszínen, egyes helyeken, térkép nélkül meg sem állapítható a határvonal Újpest és Rákospalota házai között úgy, hogy más természetes határvonal, mint a vasúti kettősvágányú töltés, nem kínálkozik. De különben is, az 1886:XXII. te. 148. §-a imperative olyképpen rendelkezik, hogy a csatlakozás megengedendő, ha az a) b) c) pontok alatt

169 felsorolt feltételek fennforognak, minthogy pedig ezek a feltételek az alispáni és közigazgatási bizottsági véghatározatok megállapításai szerint fennforognak, a kereskedelmi miniszter úr által munkásmozgalmi szempontokból felhozott aggályok és kifogások törvényes alappal nem bírnak, mert az 1886:XXII. te. 148. és következő szakaszai ilyeneket nem ismernek. Az átcsatolás az átcsatolni kért terület lakosainak törvényben biztosított olyan joga, amelyet a törvény megadandónak rendel, ha az átcsatolást a terület tulajdonosainak azon része kívánja, mely az összes egyenes államadók felénél nagyobb részt fizet, s ha a 148. §. b) és c) pontjaiban követelt feltételek is igazoltattak. Áll ez különösen a rákospalotai 1232. 1233. és 1239. hrsz.tkvi. betétekben foglalt, úgynevezett „Palotai erdőre", amelynek átcsatolását az ingatlan egyetlen tulajdonosa, gróf Károlyi László kérte. Kereskedelemügyi miniszter úrnak munkásmozgalmi szempontokból kifejezett aggályait, a helyi viszonyok ismerete, de a népmozgalmi jelenségek hosszú 169 Önálló puszták és önálló havasok ugyanazon törvényhatóság területén fekvő szomszédos községhez történő átcsatolásának feltételeit sorolja fel: ,,a) ha ezt a puszta, illetőleg havasok tulajdonosa vagy a puszta, illetőleg havasok tulajdonosainak azon része kívánja, mely a puszta, illetőleg havasok összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; továbbá: b) ha ezen ujabb csatlakozás célszerűsége a pusztának, illetőleg havasoknak közelebbi fekvése, a közlekedés könnyebbsége és a közigazgatás érdeke által igazoltatik; végre c) ha az elszakadás folytán azon község, melyhez a puszta, illetőleg havasok addig tartoztak, a törvény által reá ruházott kötelezettségek teljesítésére képtelenné nem válik." 212