Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Hivatkozik továbbá Újpest a fenti törvényszakasz második bekezdésére, amely szerint a belügyminiszter az összefüggő területrészt, ha az átcsatolást magasabb közigazgatási, kivált rendőri tekintetek követelik, átcsatolhatja anélkül, hogy azt azok kívánnák, akik az illető terület államadójának több mint felét fizetik. Ezen feltételek egyike sem forog fent, mert Rákospalota községnek r. t. várossá való alakulási ügye a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrnál 97182/1912. sz. a. van, ki az átalakulást remélhetőleg már a legközelebb meg fogja engedni - a rendőri tekintetek pedig figyelembe nem jöhetnek, mert úgy Újpesten, mind Rákospalotán a rendőri teendőket egy és ugyanazon államrendőrség látja el. Ezen okok alapján a képviselőtestület kéri az elcsatolás iránt beadott kérelem elutasítását. A képviselőtestület egyben elhatározza, miszerint az Istvántelek Fő útját: az „Istvántelki utat" - amennyiben az elcsatolás nem fog történni - végérvényes döntés után azonnal kiépítteti, az államvasutak igazgatóságát pedig már most kéri, hogy az állomásbővítés következtében az Istvántelken lévő „Csillag utcának"

137 tervbe vett kikövezését mielőbb végrehajtani szíveskedjék 138 BFL V. 574. e. Rákospalota város iratai. Vegyes iratok 4. doboz. - Gépelt, hitelesített másolat. 137 ma: Geduly utca 138 A vármegye alispánja 1913. október 31-én kelt 36682/1913. kig. sz. határozatával elrendelte Istvántelek és a palotai erdő Újpesthez csatolását, amit Rákospalota fellebbezését követően, 1914. február 12-én a Közigazgatási Bizottság is megerősített. Az ügy Rákospalota ismételt fellebbezése folytán a Belügyminisztériumba került, ahol a világháború kitörése után évekre el is akadt. Folytatására lásd a 43-45. sz. dokumentumokat. 179