Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

STATISZTIKAI ADATOK ÚJPEST TÖRTÉNETÉHEZ

1900-tól állnak rendelkezésre adatok a 20 főnél több segédszemélyzetet

10 foglalkoztató ipari (1920-tól kereskedelmi és hitel is) vállalatokról. 1900-ban 15 ilyen üzem működött Újpesten 1.700 munkással, 1910-ben már 40 üzem 6.400 fővel. Az 1920-as népszámlálás már 48 gyárat s 7.000 munkást rögzít a városban, s a következő tíz évben az üzemek száma 82-re, míg a foglalkoztatottak száma 13.800-ra emelkedett. A részletes foglalkozási statisztika a népesség lakóhelye szerint készült, a munkanélkülieket is magában foglalta, míg a vállalati statisztika a ténylegesen munkában állókra terjedt ki. A vállalati statisztika a munkahely alapján állt, s általában az anyavállalat székhelyénél tünteti fel a személyzetet. A kétféle statisztikai megközelítés tette lehetővé, hogy az 1930-as népszámlálás feldolgozása során az ingázók számát is vizsgálják. Újpest 36 ezer főnyi keresőjéből 28 ezer az ipar, kereskedelem és közlekedés foglalkozási csoportba tartozott, akiknek 19%-a (több mint 5.400 fő) Budapestre járt naponta munkába. A fővárosból pedig 2.300-an dolgoztak Újpest üzemeiben. A vállalati statisztikánál említjük meg, hogy 1898-ban három betegsegélyező pénztárat írtak össze Újpesten. A Wolfner cégé 1894-ban alakult, s év végén 428 taggal működött, a Magyar Pamutiparé 1895-ben alakult, s a felvételkor 569 tagja volt, az Egyedi Lajos szeszgyár pénztára 1894-ben alakult, 1898-ban megszűnt, ekkor tagjainak száma 125 fő volt. 10 Segédszemélyzet: segítő családtag; művezető, előmunkás; segéd, munkás, napszámos; tanonc; egyéb. 396