Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

STATISZTIKAI ADATOK ÚJPEST TÖRTÉNETÉHEZ

A település lélekszáma 1860-1869 között több mint három és félszeresére ug­rott, a népességszám dinamikus fejlődése, csökkenő mértékben ugyan, de a követ­kező három évtizedre is jellemző. A századfordulótól a növekedés üteme lelassult. Az I. világháborút követően stagnált, míg a II. világháborút követően már 10 %-kal csökkent a népesség. 3. táblázat: A népesség születési hely szerinti megoszlása 1880-193& Pest Külföldön, év összesen helyben Budapesten megyei helységben más helységben ismeretlen helven szül etett 1880 11.668 2.916 2.227 1.565 3.700 1.260 1890 23.521 5.520 4.139 2.620 9.084 2.158 1900 41.858 10.925 n. a. 10.459 17.573 2.901 1910 55.197 15.114 7.874 4.966 23.932 3.311 1920 56.489 18.559 7.654 4.527 23.091 2.658 1930 67.400 20.129 9.445 6.787 28.805 2.234 Forrás: Thirring 1935/a. 40-41. p. A lakosok születési helyét a népszámlálási kötetekben nem publikálták, az ada­tokat Thirring Lajos „Nagy-Budapest népessége" című kötete alapján közöljük. 4 3 A Pest megyei helységben születettek számát a Thirring által közölt szomszédos községekben és más Pest megyei községben születettek, míg a külföldön és isme­retlen helyen születetteket a Horvát-szlavonországi születésűek idevonásával számí­tottuk ki. A más magyarországi helységben születettek közül 1920-ban a trianoni Magyarországon 11.925, az elcsatolt területeken 11.166 fő; 1930-ban a trianoni Ma­gyarországon 18.793, az elcsatolt területeken 10.012 fő született. 4 Thirring Lajos (1899-1983) statisztikus, aki a főváros és környéke fejlődését min­dig összefüggéseiben vizsgálta, 1935-ben írta meg alapvető fontosságú müvét, melyben áttekintő és részletes képet ad a hivatalos statisztikában Nagy-Budapesthez sorolt településekről. 390

Next

/
Oldalképek
Tartalom