Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

legnépesebb asztalos társadalmának kívánt segítségére lenni, mikor a nehéz adófillérek ellenértéke gyanánt lehetővé kívántuk tenni azt, hogy az asztalosipar kisipari műhelyei vezetését ne csak teljes technikai felkészültséggel rendelkező, művelt iparos társadalom kezébe tegyük le, de ízléssel, formai készséggel, műszaki rajzolásban, s tervezésben jártas iparossá képezzük ki asztalos mestereink fiait elsősorban, s azután azokat, kiknek a szakmához kedvük van, s tanulni, képezni akarják magukat. A gyárak leendő művezetői kara, az iparos társadalom vezető rétege műszaki műveltsége elérése érdekében a város minden áldozatot meghozott, s a szakiskola az elmúlt esztendőkben valóban mintaiskolája is volt az iparoktatásnak. A faipari szakiskolának két szakosztálya volt, faragóipari (egyetlen volt az országban, Brassóból menekült faipari szakiskola faragóipari tagozatát a kereskedelmi miniszter Újpestre telepítette, csak három éve van az iparoktatás a kultusztárca keretében), s az asztalosipari szak, amelyre felvétetett minden tanuló, ki sikerrel végezte el a középiskola 4 osztályát. Speciálisan a faipari szakon a tananyag ugyanaz a felsőipar iskolákon, s hogy ennek dacára az újpesti szak elnéptelenedett, ennek oka az, hogy az újpesti szakiskolán a diák önkéntesi jogot nem kaphat, ha asztalos szakra iratkozik be. Ellenben a fémipari szak felső ipariskolává szerveztetett. Az újpesti asztalos, ha a fiát taníttatni akarja, kénytelen Budapestre, vagy vidékre vinni, mert ha taníttatására áldoz, egy költséggel szinte magasabb kvalifikációt tud biztosítani a fiának másutt, jóllehet, ha felső ipari iskolává emelik Újpest faipari tagozatát is, úgy az újpesti asztalos iparnak nemcsak országos megbecsülését érhetjük el, de azzal iparostársadalmunk is segítve lesz, hiszen a különböző miniszteriális rendelkezések nemcsak a karpaszomány viselésétől ütik el a szakiskolát végzett tanulóinkat, de állami gyárak, üzemek, hivatalok műszaki tisztviselői elsősorban, vagy csakis azokból neveztetnek ki, kiknek felső ipariskolai végzettsége van, de magáncégek, gyárak is fontosabb pozíciók betöltésére felső ipariskolát végzetteket választanak, akiknek a fizetése is magasabb. A szakiskolákban éppúgy, mint a felső ipariskolákban csak pár esztendeje, hogy a felvételinél egyaránt a négy középiskolát követeli meg a törvény. A szakiskolák régebben 4 évfolyamúak voltak. Felvételhez 6 elemi, vagy 2 polgári, vagy két gimnáziumi végzettség kívántatott meg. A nagyobb követelmény, a 4 középiskola elvégzése, hogy a szakiskoláknál kötelezővé tétetett, a szakiskolai tanulmányi időt is három évben állapították meg, így a felső ipariskola és a szakiskola között lényeges differencia már nem állott fenn, s így 289