Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

26.500 pengő költséggel mintegy 20.000 beteg. A tisztiorvosi hivatal kiadásai 37.483,72 pengőt tesznek ki. 7. Végeztetett-e a város szükségmunkát? Igen. Ha igen hány szellemi szükségmunkást foglalkoztat, és ezek foglalkoztatása milyen áldozatot jelent a városnak? 50 szellemi szükségmunkást foglalkoztat 48.800 P. kiadással. Foglalkoztat-e a város fizikai szükségmunkásokat, hányat foglalkoztat, és ezek foglalkoztatása milyen áldozatot jelent a városnak? Igen, 561-et, 74.400 P. előirányzattal. (ínségenyhítő alap) Az 1939. évi ínségköltségvetésben milyen munkák elvégzését irányozták elő? Utak, terek, gyalogjárók rendezése, gyalogjárók betonlappal burkolása,, fásítás, parkosítás, utcák tisztántartása, különféle földmunkák, és általában minden olyan munka, amely szakképzettséget nem igényel. Melyek azok a hasznos beruházások (városrendezés, útépítés, csatornázás stb.) amelyek bár munkaalkalom teremtésére alkalmasak, ínségmunkáknak nem tekinthetők, azok fedezésére az 1939. évi háztartási és egyéb költségvetésekben tételenként milyen összegek irányoztattak elő? Parkfenntartás 21.000 P, útburkolatok fenntartása és új burkolása 64.368 P., csatornázás 79.210 P, épületfenntartás 50.400 P, szükséglakások építése 30.000 P. 8. Az ún. magyar (egri) norma"" keretén belül és az általa előteremtett anyagi javak segítségével hány szegényről történt gondoskodás, és mi módon történik a fentiek figyelembevételével a gondoskodás. 398 személy részesül magyar norma segélyben, amely áll lakbérből, vagy lakásból, élelemből, tüzelőből, kenyérből és havi pénzből. Közsegélyben részesül 182 220 Oslay Oszwald egri ferences rendfőnök 1927-ben dolgozta ki az „egri norma" néven ismertté vált szegénysegélyezési rendszert, amely az állam, illetve a helyi önkormányzat, a társadalmi jótékonyság és az egyház szervezett együttműködésén alapul. A rendszer magában foglalta a segélyezendők számbavételét és körülményeik nyilvántartását a városi hatóság által, a segélyalap társadalmi úton történő szisztematikus összegyűjtését adományokból, a segélynemeknek és azok mennyiségének meghatározását. Magát a gondozást elsősorban egyházi és világi nővérekre bízta. 1936-ban a kormány a városokban „magyar norma" néven kötelezővé tette. 275