Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

csatornázását és vízvezetékkel való ellátását, 1922. évben pedig 262/1922. thb. számú véghatározatával kimondotta, hogy amennyiben az állam kislakások építésére 6.000.000 korona 2,5%-os kölcsönt nyújt a városnak, a város az építéshez szükséges másik 6.000.000 koronával hajlandó hozzájárulni. Ez ügyben azonban a tárgyalások sokáig elhúzódtak, úgy hogy az időközbeni drágulás folytán a tényleg szükségelt összegek az előirányzott összegnek mintegy háromszorosát tették volna ki, ennek vállalását pedig a város pénzügyi helyzete meg nem engedte, de másrészt a felépített lakások igen magas bére lehetetlenné tette volna azok értékesítését, különösen tekintettel arra a feltételre, hogy a város a felépítendő lakások fele részét menekült köztisztviselőknek lakbérük ellenében lett volna köteles átadni, tehát a lakások fele részéért legfeljebb évi 3.000 korona bért kapott volna. Ily módon a város rendelkezésére bocsátandó másik fele részére nehezedett volna az építendő összes lakások amortizációjának túlnyomó része, ami a magas építési költségekre tekintettel lehetetlenné tette volna a lakások bérbeadását. A közegészségügy megjavítását célozta a törvényhatósági biztos azon intézkedése is, amellyel a piacon fennálló, és különösen közegészség szempontjából tűrhetetlen állapotokon igyekezett segíteni. E célból 562/1921. thb. szám alatt hozott határozatával szerződést kötött Tomola Frigyes újpesti vállalkozóval, melynek értelmében nevezett vállalkozó az újpesti piacon szilárd anyagból egységes típusú vásári fülkéket épít, azok után a szabályrendeletben előírt helyfoglalási díjat megfizeti, és 25 év után a fülkék díjmentesen a város tulajdonába mennek át. Bár e terv keresztül vitele közegészségi és köztisztasági szempontból, de a piacterület gazdaságos és célszerű kihasználása szempontjából is nagy előnyt jelentett volna a városnak, az foganatosítható nem volt, mert a tárgyalások sokáig elhúzódtak, és vállalkozó ajánlatát, tekintettel a változott árviszonyokra, visszavonta. Számolva a város teherviselő képességével, a lehetőséghez képest igyekezett a városban fennálló közegészségügyi és szociális intézményeket támogatni. Egyrészt fenntartotta, illetve a város anyagi erejéhez mérten felemelte az ily intézmények (Gyermekkórház, Vakok Egyesülete újpesti fiókja, Szülőotthon, Mentőegyesület, Karmeliták, Stefánia Csecsemővédő Egyesület stb.) évi segélyét, másrészt ez egyesületeket nehéz helyzetükben a szükséghez mérten külön segélyben is részesítette, így 537/1922. thb. számú véghatározatával az újpesti Szegény gyermek Kórháznak 80.000 korona rendkívüli segélyt állapított meg azon célból, hogy a kórház a közegészségügyi szempontokból nélkülözhetetlen átalakításokat foganatosíthassa. A Vakok Egyesülete újpesti fiókjának 1922. augusztus havában 60.000 227