Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

44. Rákospalota város Munkástanácsa Intéző Bizottságának beadványa a Belügyi Népbiztossághoz Istvántelek és a rákospalotai erdő Újpesthez csatolása ellen Rákospalota, 1919. július 24. Népbiztos Elvtárs! Őszinte aggodalommal szemléljük napról-napra azt a lappangó és egyre jobban kiélesedő ellentétet, amely szövetséges testvérünknek, Újpest város direktóriumának, és a mi általunk képviselt Rákospalota város,

153 dolgozó lakosságának érzésés érdekvilága között ez idő szerint fennáll. Szinte állandóan foglalkoztatja városunk közvéleményét Újpest város hatalmaskodásra hajló eljárása, amellyel városunk érdekkörébe önkényeskedőleg beleavatkozik, ami azután eléggé sűrűn megtartatni szokott munkástanácsi teljes üléseinken minduntalan ingerült felpanaszolásokat és osztatlan visszatetszést eredményez. Ilyen körülmények között természetszerűleg a megdöbbenés érzetével vettük népbiztos elvtárs 131354/1918. sz. leiratát, amelyből arról értesültünk, hogy városunk egyes területei Újpest városához kapcsoltattak át anélkül, hogy ennek az ügynek a letárgyalásába a legcsekélyebb mértékben is befolyhattunk volna.

154 Amikor a leghatározottabban tiltakoztunk a régi rendszert jellemző olyan közigazgatás ellen, amely területeket és azon élő embercsoportokat az érdekeltség 153 A tanácsköztársaság alkotmánya várossá minősített át minden oíyan helységet, amelynek több mint 25.000 lakosa volt. A kommün bukása után Rákospalota ismét községi státuszba került, és csak 1923 júniusában engedélyezték számára a rendezett tanácsú várossá való átalakulást. 154 Az újpesti direktórium április 14-i beadványa nyomán a belügyi népbiztos május 30-án kelt határozatával elbírálta és elutasította azt a fellebbezést, amelyet még 1914-ben nyújtottak be Istvántelek és a palotai erdő átcsatolását jóváhagyó közigazgatási bizottsági határozat ellen. 195