Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

A gyakorlatban is érvényesülnek e szempontok, amennyiben a hatóságok, a kö­zületek a magán építkezéseket előmozdítják, az építő szövetkezeteket és társasá­gokat támogatják, a közlekedési viszonyokat javítják. Az ingatlanok meg nem érdemelt értékemelkedését a közjavára megadóztatják, az ingatlanok mestersége­sen szított természetellenes adás-vételét súlyos illetékekkel megakadályozzák. Az új építkezéseket a közszolgáltatásoknak egészben vagy részben való elenyészteté­sével élénkítik. E tekintetben különösen a német hatóságok tettek sokat, és legkülönösebben követendő példaképpen említjük a Main melletti Frankfurt polgármesterét, aki a lakók szervezésével és a lakosság kihasználására törő üzérkedés letörésével szer­zett magának érdemeket. Ezzel szemben minálunk a legteljesebb tétlenség, könnyelműség, hanyagság és mulasztás, semmi, de semmi sem történik. Legfeljebb talán a háztulajdonosoknak az összlakosság rovására adott könnyítések mutatják a tevékenység irányát. A kül­földével teljesen ellenkező irányt, amint ezt a háztulajdonosok által eddig fizetett 4%-os szemétkihordási költség elengedése is mutatja. E körülmények között pártunk látta, hogy e tekintetben teljesen magára van ha­gyatva, legutóbb tartott öt népgyűlésen foglalkozott e tarthatatlan viszonyokkal, azokon a következő egyhangú határozatot hozta: Határozat Az Újpesten 1909. febr. hó 19-én és következő napjain tartott népgyűlés megál­lapítja, hogy a természetellenesen felcsigázott házbérek emelkedésének oka a ház­tulajdonos kapzsisága, a lakásépítésre alkalmas területek lekötöttsége, az üres telkek mesterséges elvonása az építkezés elől, az ingatlanok folytonos adás-vétele, az építkezéseknek mindenféle közszolgáltatásokkal való megnehezítése, a viszo­nyoknak meg nem felelő építési szabályzatok, mind ezeknek pedig végső oka az, hogy az ingatlanok és épületek magántulajdont képeznek, tehát a kérdéses lakás­kérdés ez okból teljes szabályozást nem nyerhet. Ennélfogva kimondja a népgyűlés, hogy a lakás és házbérkérdés végleges megol­dásaképpen az ingatlanok és épületek köztulajdonba vételét tekinti, és azt követeli. Kimondja a népgyűlés, hogy átmenetileg a kérdésnek gyökeres törvényhozási megoldását követeli a fennálló törvények keretén belül. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom