Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

ízben is tűzte tárgyalásra, nevezetesen 249/894. és 6/895. sz. a határozatokkal; azon­ban a már hivatkozott törvényszakasz értelmében az, a képviselők kellő számban való meg nem jelenése miatt, érdemleges tárgyalás alapját nem képezhette. Most, midőn az érdemleges tárgyalás előtt állunk, szükségesnek látta, hogy ezen, a köz­ség jövőjébe mélyen bevágó ügy az elöljárósági testület által beható tárgyalás alá vétessék, s felkéri előadó közigazgatási jegyzőt a tárgy részletes előterjesztésére. Közigazgatási jegyző a szóbanforgó ügyet a következőkben ismerteti: A képviselőtestület akkor, midőn a kérdéses ügyet szőnyegre hozta, egy bizott­ságot bízott meg a kérdés behatóbb tanulmányozásával és javaslat tételével. A bi­zottság eljárt feladatában és három rendbeli javaslatot terjesztett be az elöljáróság elé; és pedig: 1. A jelenlegi községház kibővítését; 2. A mostani községház lerombolásával, annak helyén újnak emelését; 3. A modern igényeknek és a község páratlanul rohamos fejlődésének megfele­lőt a község tulajdonát képező István téren építését. Az elsőt és utolsót a bizottság nem javasolja; az elsőt azért nem, mert a jelenlegit használhatólag átalakítani rozzantságánál és célszerütlenségénél fogva nem lehet; az utolsó tervet azért nem véli célszerűen keresztülvihetőnek, mert ez által a község piactere megkisebbednék, és fél attól is, hogy ha a község ott építene, a volt földes­úr a kérdéses területet földarabolná. Ajánlja tehát a második terv keresztülvitelét, vagyis hogy bontassék le a jelenlegi községház, és ennek helyére emeltessék egy új ház. Miután a bizottság javaslatával Újpest község egy létező vagyoni értéktől fosztatnék meg, mert a jelenleg községházul használt épület más célokra gyümöl­csözőleg használható fel, és így, ahogy az most áll, képvisel mintegy 20.000 forint értéket; továbbá tekintve azon ellenérvek tarthatatlanságát, amit a bizottság az Ist­ván téren emelendő községház ellen felhoz, közigazgatási jegyző elfogadásra ajánlja a bizottság harmadik tervezetét, vagyis hogy emeljen a község a telekköny­vileg is tulajdonát képező István téri telekre egy, az igényeknek megfelelő község­házat. Ezután elnöklő bíró a következő határozati javaslatot terjeszti elő: az elöl­76 Miután két, szabályszerűen kitűzött közgyűlési tárgyalás is meghiúsult kellő számú megjelenés hiánya miatt, a döntést meghozó 1895. január 28-i közgyűlés már a megjelentek számára való tekintet nélkül, a jelenlévők egyszerű többségével határo­zatképes volt. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom