Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ADATTÁR - 9. Adatok a Lánchíd robbantásának történetéhez

re van tolva; vagyis a pokoli szerszámot messziről nem lehet fölrobbantani. Besza­lad hát a hídra, keresve, hol szakadt meg a tűzcsatorna. Ez a pont közvetlen a ládák közelében, körülbelül három lépésre a kőoroszlántól volt. Alnoch Alajos kivette szájából az égő szivart és belevetette a deszkahosszúságú csatornába. Roppant dur­ranással robbant föl a sok puskapor. De a híd láncát nem sértette meg, csak tizenegy kereszttartót szakított le, egyszersmind össze-vissza görbítve egy csomó függő vaslécet. Alnoch felismerhetetlenné égett össze; Gelich szerint nem maradt belőle semmi épen, csupán bal keze, melyen a fehér katonatiszti kesztyű megpörkölődött. A levegőnyomás oly nagy volt, hogy egy ausztriai gránitfaragót, aki a jobboldali vámházacska mellett állott, nekilökött a kőfalnak s az ember szörnyet halt. A ma­gyarok, mint említettem, búvárral szedették föl a Dunába süllyesztett alkotórésze­ket és a kitépett tizenegy kereszttartót gyorsan pótolták. A sietségben nem volt elég idő a vasgerendákon kellő számú lyukat fúrni, tehát épp csak a legszükségesebb srófokat alkalmazták. A tizenegy gerenda ma is ez állapotban van, s bár teherbírása tökéletesen biztos, megerősítése mégsem oly pontos, mint a többieké. (Ez adatokat Clark Ádám közölte Eckermann Ede főmérnökkel és Goldfinger Vilmos műszaki segéddel, kik viszont nekem beszélték el.) Clark Vilmos a Lánchidról szóló angol művében azt írja, hogy a híd felrobbantá­sakor az útpálya a budai pillér és hídfő közötti részen mintegy 80 láb hosszúságban ment tönkre, s hogy öt kereszttartó darabokra, három pedig oly módon tört szét, hogy azért a függő vasakon függve maradt. Közvetlenül a robbantás után, mint Zelovich Kornél írja, megjelent Görgey a helyszínen és megparancsolta, hogy a hidat mielőbb csapatok átszállítására alkal­mas állapotba helyezzék; minthogy pedig az építőudvaron volt tartalék kereszttar­tó, 4-5 nap alatt helyrehozták a hidat. A vár ostroma alatt több lövés érte a hidat, de ezek közül csak egy okozott érzékenyebb kárt. Ez a lövés egy 24fontos golyó, való­színűleg a Gellérthegyről irányítva, az északi felső láncnak azt a tagját érte, mely a budai oldalon éppen a budai mederpillér felett fekvő görbe lánctaghoz csatlakozik. Ez a lánctag 10 szemből áll; tudvalevőleg az egyes lánctagok váltakozva 10 és 11 szemből állnak, s a délfelöli külső szemet érvén a golyó, azt annyira begörbítette, hogy hozzáért a szomszédos láncszemhez. E mellett a láncszemen sérülések és re­pedések voltak s ezek közül egy körülbelül 3 [?] mély volt. A megsérült láncszemet bajos és költséges lett volna kivenni, minthogy előbb a szomszédos 11 szemből álló tagoknak szélső láncszemeit kellett volna levenni. Úgy segítettek tehát a bajon, hogy a megsérült láncszemet bennhagyták, s a lánc­422

Next

/
Oldalképek
Tartalom