Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)
ADATTÁR - 9. Adatok a Lánchíd robbantásának történetéhez
szernagy kijelentette a hatóságoknak: ha a császári hadak békés és rendes kivonulása Budapestről háboríttatik, kénytelen lesz a virágzó Pestet és a Lánchidat elpusztítani. ' ,5 ~ Hentzi a fenyegetést ismételte május 2-iki parancsában, a világ nyolcadik csodájának nevezve a Lánchidat, melyet „vérző szívvel bár", de saját kezével röpít a levegőbe, ha kell." 53 Görgey Arthur a felhívásban, melyet válaszképpen Hentzihez intézett, ezeket írja: „Ha pedig ön az úgynevezett Budavárnak végsőig való megvédésével összekötendi a Lánchíd megrontását, vagy Pestnek bombázását, honnét ön megegyezésünk folytán megtámadástól egyáltalán nem tarthat, és mely tett nyilván csak alávalónak lenne mondható, akkor önnek becsületszavamat adom, hogy a vár bekövetkezett megvétele után az egész várőrség kardra fog hát • „1154 nyatni. Clark Ádám főmérnök (1814-1866) e baljóslatú hírek hallatára elhatározta, hogy remekmüvét minden áron megvédi a pusztulástól. A tudomány fegyveréhez nyúlt. Jól tudta, hogy a híd legsebezhetőbb oldala az a két mély üreg, ahol a láncok végződnek, s ahol a robbanás tönkre tehetné az egész szerkezetet. Clark ennek elhárítására felhasználta a Lánchíd építésének egy megszüntethetetlen hibáját, hogy ti. a lánckamrákba a talajvíz felszivárog. A talajvizet vagy egy méter magasságig engedik fölszállni, azután kiszivattyúzzák. Ezt a müveletet ma is rendszeresen végzik. '' 55 Clark az ostrom idej ében nem szivattyúztatta ki a vizet, hanem minél magasabbra engedte emelkedni; és hogy az osztrákok se száríthassák ki a kamrákat: széttörte a szivattyúkat hajtó gőzgépek hengerét. Akkoriban még ilyesmit nem tudtak volna Magyarországon kijavítani, Clark tehát megnyugodhatott benne, hogy a rombolók semmi alatt sem férhetnek a lánckamrákba, ahol a híd négy achillesi sarka van. Azzal ágyba feküdt budai lakásán, betegnek tétette magát, s mikor Hentzi hozzá küldött, hogy az elárasztott kamrákat szárítsa ki, azt üzente vissza, hogy mozdulni sem bír. A Lánchíd megmentője tehát Clark Ádám: mert ha ő nem folyamodik e fogáshoz és az osztrákok lent a kamrában vettetik föl a láncok kapcsolását vagy egész szerkezetét tartó gránit-masszát; a dicső alkotásnak vége van. Hentzi látva, hogy a lánckamrához nem juthat, elhatározta, hogy a robbantást kint, a szabad levegőn kísérli meg. 1152 Közli Palugyay Imre 91. o. 1153 Gelich Rikhárd III. 293. o. 1154 Közli Katona: Budavár 62. o. 1155 V. ö. Zelovich Kornél: A budapesti Lánchíd. Bp., 1899. 31. o. 419