Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

ADATTÁR - 3. A honvéd és császári ágyúk adatai 384 - 4. Arthurmi nemes Hentzi Henrik, cs. kir. tábornok, Budavár 1849-i parancsnokának életrajza - Orbán Balázs Hentzi Lajosról

338. o.: Második fegyverterem, hatodik ablakív, a 361. vitrinben 4. szám alatt tábornoki kalap és Terzerole, állítólag hordva Hentzi által. Lábjegyzet szerint a 2 Terzerole Kristin százados hagyatékából származik, éppúgy, mint az alább felsorolt kard. A kalap pedig az arsenál gyűjteménynek 1886-ban a Heeresmuseumnak való átadásakor a gyűjteményben találtatott s ott mint H[entzi] tradíciós darab őriztetett, bár a leltárba nem volt bevezetve. Lehetséges, hogy a Hentzi-szobor leleplezésekor 1852-ben az özvegy és fia, éppúgy ahogy a pisztolyokat Kristinnek ajándékozták, a kalapot emlékül az akkori csász. hadiszertárnak adták, de ennek sincs írásos nyoma. 331. o.: Második fegyverterem, hatodik ablakív, 344. sz. darab. 1850 mintájú osztrák tiszti kard hüvellyel, lábjegyzet szerint a 93. gyalogezrednél hagyományként élt az, hogy azt Hentzi hordta, ami lehetetlen, mert ifjabb mintájú. Azonban a családtól kapta a pisztolyokkal együtt, melyeket utolsó óráiban viselt. 348. o.: VII. ablakív 383. vitrin. Emlékérmek a Hentzi-szobor leleplezése alkalmából. 1852. Hentzi neve bevésve a bécsi Heeresmuseum. Ruhmeshalle XXXIV. táblájára. V. 21. 1849. és előtte közvetlenül Alois Alnoch v. Edelstadt. Orbán Balázs Hentzi Lajosról

1131 220. oldal: (...) Torda feldulatása benne volt a General-Commando programjában. Hegyalja feldulatása után egy nagy oláh tábort vezetett Axentie a Keresztesmezőre. Tordán akkor csekély erő volt s azért id. Velits Lajos, id. Szigethy Sándor és Hentzi Lajosból álló küldöttség ment eléjük, s élelemmel ellátva, mindenféle cselfogásokkal visszatarták mindaddig, míg Kolozsvárról Fornszek János százados vezetése alatt egy század honvéd jött Torda segítségére. 222-223. oldal: (...) A magára hagyott szegény Tordára nem maradt más, mint az önmegadás felett alkudozásba bocsátkozni, hogy bárminő áldozatokkal is a várost a feldúlástól megmentsék. A gyűlés alkudozó követséget választott. Nyugal1131 Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. XXXVI. fejezet. Torda város az 1848/49-iki szabadságharcz alatt. Új kiadását lásd: Orbán Balázs: Torda város és környéke. Sajtó alá rendezte Katona Tamás. Bp., 1986.

1—II. k. A vonatkozó részeket lásd: I. k. 406., 409-411. o. 397