Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Az ostrom bírálata az irodalomban

Hogy nem mmdennapi írói készséggel megírt munkája mennyivel járult hozzá a már közönséges feleseléssé lealacsonyított viták anyagához és a kérdés elhomályosításához, azt ne kutassuk tovább.

1095 Ezzel az egész „irodalommal" szemben csak ketten állottak helyükön: a fővezér és vezérkari főnöke, akik 1852-ben mindent megírtak, amit emlékezetből s aránylag csekély jegyzet- s okmányforrásra támaszkodva megírhattak. Kettőjük közül Görgei volt az, aki elkövetett hibáit sem hallgatta el. Ezzel azonban még csakújabb táplálékot nyújtott ellenfeleinek, akik ezt a férfias gesztust cseppet sem méltányolták^

096 Persze ők is kerestek maguk számára mentségeket, s ebben annyira egy úton jártak, hogy nem nehéz felismernünk, miszerint Görgei helytelen információi (pl. a Guyon ágyúügyében) még a tettek napjaiból, Bayertől eredtek.

mi * A kiegyezés után az itthon maradtak és a hazatért emigránsok együttes buzgalma a szabadságharc leíró és kritikai irodalmát jelentékenyen felvirágoztatta. Újból megszólaltak a régiek s újabb adatokhoz jutva, itt-ott helyesbítették, amit annak idején hibáztak. A budai kérdés azonban régi stádiumában maradt. A kaptafát azok is átvették, akik a történetekről csak hallomásból értesültek. Mészáros Lázár és Gelich Rikhárd

]m a kortársak, de a tettek színhelyétől távolabb állók nyilatkozatai sem változtattak a helyzeten, s nem változtattak Görgei Artúrnak kisebb röpiratai, de Görgey Istvánnak három vaskos kötete sem, melyek közül a II. kötet széles alapon tárgyalja a budai kérdés egész anyagát.

1099 1095 Mein Leben und Wirken in Ungarn. írta Görgei Arthur. Megbírálva Kmety György egykori magyar tábornok által. Ford. HfuszárJ IfmreJ. Pest, 1861. 21-28. és 30-32. o. (Német és angol kiadása 1853-ban jelent meg). 1096 Görgei Artúr II. 58-67. és 79-97. o. 1097 [Aggházynak ez a következtetése aligha állja meg a helyét, hiszen Görgei munkája 1852-ben, Bayeré pedig 1853-ban jelent meg. - A szerk.] 1098 Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. Pest, 1867. II. k. 207-213. o.; Gelich Rikhárd; Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. III. k. 278-295. o. 1099 Görgei Arthur. Még egyszer Kossuth és Görgei. In: Budapesti Szemle, 1881. 26. k. 184-194. o.; Görgey István II. 247-294. o. 370