Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A GYŐZELEM ÉS ESEMÉNYEK - Események május 22-től

l-jén már Komáromban volt s a vár alparancsnokává Asserman (Vendrei) Ferenc ezredest nevezte ki. A „Központi Hadműveleti Iroda" június 3-án hagyta el Budapestet és a „Görgei" gőzösön,

1085 5 órai utazás után Esztergomba érkezett. Görgei tábornok azonban csak június 10-én tért vissza Debrecenből és vette át újból a vezéri teendőket. Közben - május 30-án - Ferenc József császár, báró Haynau Gyula táborszernagyot nevezte ki a Pozsony körül álló Dunai-hadsereg parancsnokává. Június 4-én Paszkevics herceg tábornagy Varsóból kiáltványt intézett Magyarország lakosaihoz, melyben tudatta velük, hogy az orosz hadsereg az osztrák császár "és az ország törvényes királyának" segítségére indul. Június 5-én Kossuth a kormánnyal ünnepélyesen bevonult Budapestre. Június 6-án Horváth Mihály püspök és kultuszminiszter országos böjtöt rendelt az orosz veszedelem elhárítására. Június 8-án Zassz tábornok 32 kozákszázaddal Alsókubinba érkezik. Június 9-én pedig a harci tevékenység már a nyugati arcvonal számos pontján megindul. Június 16-án Zsigárdnál kezdi meg Görgei az ő Vág-vonali támadó hadjáratát, s ezzel megindul a nagy mérkőzés az elmúlt 7 hét alatt újból összeszedelőzködött, kiegészült és tetterős parancsnokában bízó császári hadsereg és Görgei hadserege között. Megindult a döntő küzdelem, melyben az orosz segítség, Panjutin hadosztályával itt, Komáromnál inkább csak jelképesen, északi határaink felől azonban a százezres tömegek roppant erejével mutatott az elkerülhetetlen végzet, a magyar ügy tragikus bukása felé .... 1085 Előbb „Nádor", majd „Jellacic". 365