Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 20., vasárnap

A rés, különösen felsőbb részein, egymás mellé állított rövid létrákkal, lehető­leg könnyen járhatóvá teendő; közvetlenül a résnek való nekiiramodás előtt egy külön erre a célra kirendelt osztag hirtelen puskaössztüzzel, valamint „Éljen!" kiál­tással az ellenséges védőket általános, elhamarkodott tüzelésre csábítsa, mire a rést azonnal a legnagyobb hevességgel kell megrohanni, ami a rohamozókra nézve va­lószínűleg azzal az előnnyel j ár, hogy a töltéssel elfoglalt védők nagyobb része nem oly hevesen tüzelhet rájuk. Fenn megérkezve, a rohamozók azonnal a jobbról és balról található házakba, vagy fedezést nyújtó tárgyak mögé siessenek, részint, hogy az őket követőknek he­lyet csináljanak, részint hogy magukat kifújhassák. Lelkesítő győzelmi kiáltásuk egyfelől az utánuk jövőket fogja feltüzelni, másfelől a védők szörnyű tüzének meg­rázó benyomását jelentékenyen csökkenteni. És ha az elsők rohamát az utánuk nyomulók gyorsan és fennakadás nélkül követik, akkor az elsők által kivívott ked­vező eredmény már biztosítva van és a vár eleste is bizonyos. A III. hadtest a hosszú harcvonal ellen ugyanott tüntet, ahol 17-ről 18-ára hajló éjjel 905 a valóságos támadást megkísérelte; ellenben a Bécsi kapunál valóságos tá­madást intéz. A Bécsi kapu felrobbantása 906 ráakasztott töltött bombák segítségével kísérlen­dő meg. Az útmutatást ehhez, azon emberek számára, akik e merész tettre önként jelentkeznek, Raksányi Imre őrnagy úr adja meg, aki a bombákat és egyéb kellé­keket is szolgáltatja. A Kmety-hadosztály úgy járjon el, mint a 17-ről 18-ára hajló éjjelen és igyekez­zék a III. hadtesttel állandó egyetértésben működni. A roham sikere a csapatok vitézségén kívül, lényegesen függ amaz előkészüle­tektől is, melyeknek még az általános rohamot megelőző cseltámadások alatt kell megtörténniök. A támadáshoz való általános jel a vár körül felállított ütegek lövegeinek egy­szeri tüzelése, - tekintet nélkül a lövegek nemére, - melyet a Naphegyen levő réstörőüteg kezd meg és valamennyi többi, a Szent Gellérthegyen, Svábhegyen és Kálváriahegyen lévő, valamint mindkét mozsárüteg gyorsan átvesz, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a tüzelés folytatása csak a Naphegyen lévő mindkét ütegnek és a téglavetőnél lévő mozsárütegnek engedtetik meg, a többi ütegek nehogy roham­905 Ismét más dátum! 906 Petárda-szerüen. 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom