Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A tüzértámadás és roham (1849. V. 16-21.) - Május 16., szerda

* Az e napon nem említett többi magyar ütegek is egész napon át szakadatlanul lőtték a várat s tüzüket épp oly erősen viszonozta a vár tüzérsége is.

840 Az ostromló hadsereg gyalogságának, a szokásos tüntető harcokon kívül, melyek részben az ellenség kifárasztására, részben erőeloszlásának felderítésére szolgáltak, ma súlyosabb feladat jutott osztályrészül. A tegnap kiadott intézkedés

841 értelmében éjfél után 1 órakor támadást kellett intéznie a vár ellen. A támadásra kijelölt csapatok erejük kímélése végett a tüntetésben nem vettek részt. Harcképességük fenntartása amúgy is napról-napra fokozódó gondot okozott a fővezérletnek. A nagy seregek egyik átka, a járványos betegségek legveszedelmesebbje, a kolera, nemcsak Pesten, hanem Budán is mind sűrűbben szedte áldozatait. „Sok katonánk kolerában hal" írja e napi, oly sok érdekes dolgot tartalmazó s így többször említett levelében Ludvigh.

842 A sereg egyes részeinek helyzetéről nincs közelebbi tudomásunk.

843 vényféle készül. ...És réstörő telepünk serény és hatásos munkáját sem nézte többé ezen s a rákövetkező napokon a védő olyan tétlenül, mint az első napon, hanem egyszerre háromfelül is, úgymint: déli irányban fekvő egyik pontról, továbbá a fehérvári köröndről s az említett új harányok felől, hármas kereszttűzbe vétette azt, s a vár belsejéből bombákat hullatott rá. Mindezek dacára a rés, ha nem csalódom, már másnap réselő telepünk működése harmadik napján este annyira bevált, hogy immár mégis járhatónak látszott." 840 Osztrák tisztek naplója 18. o. 841 125. sz. okm. Közli 60. IR. 364-365. o. Magyar fordításban, egy napos dátumeltéréssel lásd: Újhegyi Béla 197-199. o. 842 123. sz. okm. Közli Katona: Budavár 476-478. o. 843 Csak a Knezic-hadtest híres veressapkásairól, a 9. zászlóaljról jegyezték föl, hogy ezen az éjjelen táborhelyéről az Olasz fasor és Pasaréti út szögében volt Drascheféle téglaégető telepről a Városmajoron és a Vérmezőn keresztül kellett az Attila utca északi házsoraiba bevonulnia. A zászlóalj, hátibőröndjeinek hátrahagyásával a legnagyobb csendben hajtotta végre menetét és anélkül, hogy a várból észrevették volna, szállotta meg a Körmöci-lépcsőtő! a Korlát utca felé sorakozó földszintes polgárházakat, melyeket lakóik teljesen elhagytak. A zászlóalj feladata az volt, hogy a IV. sz. rondella és a Nándor-laktanya előtti várfal védőinek figyelmét az előtérről magára vonja s a lövőfegyverüket nem használó rohamoszlopokat puskatűzzel támogassa. A zászlóalj e házak ablakait és padlásnyílásait tüzelésre berendezte s így várta az éjfél utáni roham kezdetét. Hoffmann Arnold 56-57. o. 288