Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - A támadás előkészítése (Május 5-15.) - Május 5., szombat

A megbeszélés másik tárgya magának az ostromtervnek és a végrehajtására vonatkozó intézkedéseknek körvonalazása volt. Az efelett lefolytatott eszmecsere

516 a következőkben tárul elénk: „A magyar csapatokra nézve Buda, magas és uralgó helyzete, valamint Hentzi tábornok célszerű intézkedései után, valóságos várszámba megy. A legjobban irányított támadás is ezért eleinte csak az ellenségnek a Vizmüerödböl és az alsó palovita után amazoknak is el kellett ismerniük: „Mivel Buda ostromát a kormány kifejezett kívánságára határozták el, azt a hadművészet összes szabályai szerint kell megkezdeni és kielégítő döntésig vinni." „Csak a katonai szakban való legnagyobb fokú mdatlanság tételezhette fel, hogy az osztrák főparancsnok Weiden a várat megszállva hagyta volna hátra, ha az annyira tarthatatlan lett volna, hogy már az első megrohanásra az elessék és csak azok, akik győzelmüket csak ellenséges csapatok árulására alapítják s az ő őrült beképzelésükben Hentzi tábornokot is az ő titkos szövetségesüknek tartják, reménykedhettek abban, hogy Buda helyőrsége a magyar hadseregnek oly szükséges fegyvereit és felhalmozott készleteit minden komoly harc nélkül fogja átengedni." „Az ostrom előkészületei úgy történtek, amint azt a legszigorúbb elmélet követeli, s az ostromot olyan buzgalommal és eréllyel fogják vezetni, hogy nemsokára kedvező eredményekre lehet számítani." „Támadásnak a pesti oldalról való támogatása, nyílt kihívás volna, mely anélkül, hogy a kívánt sikert előmozdítaná, minden valószínűség szerint a város romlását vonná maga után. Mivel azonban a védőrséget az ostromágyúk beérkeztéig foglalkoztatni és a kiszemelt támadópontok felől megtéveszteni kell, több cseltámadást kell végrehajtani, melyeket alkalmilag Pestről is támogatnak. A Pest városára ebből áramló hátrányok azonban azok lelkiismeretét terheli, akik ezt a kihívást kezdeményezték." „Egyébként a komoly támadás megkezdése után is csak akkor lehetne szó az ostrom abbahagyásáról, ha az osztrák főhadsereg valamilyen támadó mozdulatot tenne és sikertelen kísérletek elegendően bizonyítanák, hogy a várat nem lehet oly hamar elfoglalni, mint ahogy az szükséges volna ahhoz, hogy Komáromot idejében, még az előnyomuló ellenség előtt érhesse el. A magyar hadsereg becsülete, melyet könnyelműen kockára tettek fel, azt parancsolja, hogy az egész világ előtt tisztán álljon, miszerint a harc minden kínálkozó alkalmát, ha nem is győztesen, de legalább győzelemre méltóan állja." „Miután azonban a császári hadseregek általános előrenyomulása egyhamar nem várható és maguknak a magyar támadó hadmüveleteknek azonnali folytatása is ez idő szerint elkésett, a kormánynál szorgalmazni kellene, hogy a magyar főhadsereget az ostrom végéig annyira növelje, hogy a magát serényen erősítő osztrák főhadsereggel ismét bátran és eredményesen bocsátkozhassék harcba." Görgei is ehhez a nézethez csatlakozott és ennek kinyilvánításával azt határozattá emelte. 516 Katona: Budavár {Bayer) 79-81. o. idézetben, valószínűleg saját jegyzeteiből. 207