Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - Budavár körülzárása (Május 4., péntek)

* Ebben a helyzetben állott a budai vár körül Görgei serege, mikor a hadikövet, délután 2 óra

421 után Hentzi válaszlevelével,

422 a városmajori főhadiszállásra vissza421 14. sz. okm. 47-49. o. - Katona: Budavár (Bayer) 63. o. szerint 23-kor 422 47. sz. okm. Közli Katona: Budavár 63-64. o. 423 Bár Hentzi eddigi magatartása után eléggé tisztában lehetett mindenki azzal, hogy a vár remélt önkéntes megadására nincs kilátás, a fölényes hangú válasz, mellyel Hentzi a megadási ajánlatot visszautasította, és a legvégső ellenállást fogadta meg, mégis csalódást okozott. Talán még Görgeinél is, aki nem volt annyira optimista, mint környezetének, még inkább hadseregének számos tagja. „Hentzi tábornok válasza levelemre, sajátságosan elütött azoktól, a budai őrség példátlan ijedtsége felöl közszájon forgó népmeséktől, melyek alapján Kossuth, még mielőtt a várat körültáboroltuk, alig győzte Aulichnak azt a néhány gyalog zászlóalját várni, mely átkelvén a Dunán, az őrségnek az állítólag óhajtva várt okot az önmegadásra szolgáltassa s amelynek alapján kardoskodott Klapka olyan buzgón amellett, hogy mindenek előtt és hamar Budának kell nekimenni." {Görgey Artúr II. 77. o.) Mégis csak most tárult fel egész komolyságában a helyzet, melyből ezek után csak egy hosszabb, s ki tudja, mily pusztító ostromharc és véres rohamok árán lehet becsülettel kikászálódni, s ami annál nagyobb gondot okozott a hadsereg fővezérletének, mert hiszen a hadsereg a rendszeres ostromhoz kellően nem is volt felszerelve. Sem ostromágyúi, sem megfelelő képzettségű és felszerelésű utász- és árkászcsapatai, valamint egyéb ostromszerei sem voltak, melyekről a képzett katonáknak legalább fogalmuk volt, ha nem is volt velük életükben olyan gyakran dolguk. Az elutasító levél vétele után nem maradt más hátra, mint a lehangoltságot elpalástolandó, a vár lövetését azonnal megkezdeni, majd pedig hamarosan hozzálátni, hogy a tervszerű ostrom menetének minden pontja megfelelően tisztáztassék és a hadsereg ostromló szükségleteinek megszerzése iránt a kellő intézkedések megtörténjenek. A levélnek egyébként szembeötlő gyengéje, hogy írójának Pest lövetésére irányuló szándékát nem képes sem elfogadhatóan megokolni, még kevésbé palástolni s így zsaroló célzata nyilvánvaló. Áll ez különösen a Pestről állított ágyúlövésekre. Erről Görgey Artúr II. 451-452. o. ezt írja: „Hentzi tábornok állítása, hogy Pestről ellene ágyútámadást intéztek, nem volt igaz. Állításának és Pest bombáztatásának, melyhez tényleg már május 4-én délután hozzáfogott, igazolása végett másnap egy falragasznak szánt nyomtatvány járt kézről-kézre, melyben Hentzi még a pesti golyók egyikének hatását is leírja... (lásd 52. sz. okm., közli Katona: Budavár 81-82. o.) A sérülés maga, amit a vár bevétele után személyesen meggyőződtem, igaz volt. Mindazonáltal a 182