Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

AZ OSTROM - Budavár körülzárása (Május 4., péntek)

mozgó két 7fontos tarackos ütege, a Kálváriahegy meredekebb lejtőjére érve, akadozni kezdett. A császári 12 és 18fontos ágyúk kitűnő céltárgyaikat erősen szorongatták. A nehéz terepen kézi vontatással is segített két ütegnek lövegszakaszonként többször is meg kellett állania s egymást felváltva, a várbeliek hatásos tüzét időnként viszonoznia. Közben az ütegek egyikének egy tarackja megsérült, két lova pedig elhullott. Végül mégis sikerült a Kálváriahegy tetejét elérniök s ott két terephullám mentén felfejlődniök. Innen azután a Bécsi kapu arcvonalát oly sürü gránáttüz alá vették, hogy ennek gyalogsága részben a Nándor-, részben a József-laktanya

370 falai mögé kényszerült visszavonulni.

371 A tarackos ütegeknek ilyeténképp kényszerű önvédelemből folytatott tüzelése azonban parancs ellenére és idő előtt kezdődött és okozta azt, hogy példájukat csakhamar, a Nagysándor-hadtest ütegei is követték.

372 Ugyanezen idő alatt, Vi\2 óra tájban a Hidegkúti út felől a Városmajortól északra elterülő mezőn a Knezic-hadtest főoszlopa bontakozott ki és nyomult a Városmajor-erdő felé. A vár IV számú rondellájának tüzérsége tűz alá vette.

373 370 Verbőczi utca 3. sz., ma a pénzügyminisztérium tulajdona. 371 Katona: Budavár (Bayer) 65. o. - Újhegyi Béla nyugalmazott m. kir. honvéd trnagy, ki mint serdült ifjú az ostromlott várban lakott, munkája 164-166. oldalán ezt írja: „Ezen támadásnak ... e sorok írója figyelmes szemtanúja volt, stb Az tagadhatatlanul áll, hogy az újonc honvédtüzérség éppen oly szabatos lövései, mint jól kimért és idényített (tempiert) gránáthajításai elismerésre méltó ügyességről tanúskodnak". 372 A 3-i intézkedés szerint a Knezic-hadtest és a Kmety-hadosztály tüzérsége a főparancsnokság külön parancsára nyitja meg a tüzet, mire a Nagysándoré is átveszi. „Nekem nem volt szándékom elébb támadni meg a várat, mielőtt annak örségét a feladásra felszólítanám. Megesett azonban ellenemre, hogy a vetágyúim parancsnoka túlbuzgóságból megindította az általános lövetést, még mielőtt a vár felkérése megtörténhetett. Én ezt az elhamarkodott támadást rögtön megszüntettem, már amennyire a nagy távolság engedte, mely kivált a Gellérthegy, meg a Krisztinaváros északi végén tanyát ütött főhadiszállás között létezett. így történt, hogy a várparancsnok, Hentzi tábornok személyéhez intézkedett, a várat felkért levelemet egy magunkkal vitt hadifogoly osztrák tiszt útján, csak a tüzelés beszüntetése után küldtem fel a várba". Görgey Artúr II. 75-76. o. - Ezt az incidenst, illetve az ágyúzás korábbi megkezdésének ezt a magyarázatát, a többi forrás nem említi. 373 Katona: Budavár (Bayer) 64. o. - uo. {Koller) 206. o. 171