Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - A tisztikar csoportosulása. A hadsereg vezetőinek és egységeinek ismertetése és értékelése. A budavári hadjárat előkészületei

pai harc leend, a természet adta legszentebb népjog harca a bitor zsarnokság ellen..." stb.

171 A Bayer által kidolgozott hadműveleti terv szerint nyugati irányban, a Dunától délre csak a VII. (Poeltenberg) hadtest - azonban a Kmety-hadosztály nélkül - a Dunától északra a komáromi várőrség Kosztolányi-hadosztálya működött volna. Buda ellen pedig a hadsereg Komáromban levő két hadteste (I. és III.) melyhez Budánál csatlakozik északról: az Esztergomnál átkelt Kmety-hadosztály, délről: az Ercsinél átkelt II. (Aulich) hadtest. A Buda alatt tervezett egyesülésig a Komáromból elinduló két hadtest (s a maguk körében, a két másik említett seregtest) kifejezetten s az összes biztonsági szabályok alkalmazásával, ütközetmenetet, hajt végre. A hírszerzés, felderítés, a menet- és nyugvás biztosítás legmagasabb foka is arról ad számot, hogy a fővezérlet a Komárom és Buda közötti területet részint nem hitte ellenségmentesnek, részint feltételezte, hogy még nagyobb szabású ellenséges akcióba is ütközhet. Különösen a Jellacic-hadtest holléte és rendeltetése volt ismeretlen, s ennélfogva számolni kellett vele.

172 171 Görgei e szerint azt a látszatot kelti, hogy az április 14-e alapján áll és hogy döntő csatákra készül. Művében azonban csak a dinasztia elleni kifakadáshoz fűz magyarázatot, mondván, hogy az „arra volt számítva, hogy általa a régi katonáknak az április 14-e elleni ellenszenvét megingassam és hogy köztök s a hadseregnek a Függetlenségi Nyilatkozattal rokonszenvező többi része közt közvetítőül szolgáljon." Az „új csaták"-hoz azonban nem fűz magyarázatot, s mint nem egy bírálója, mi is azt kérdezhetjük, hogy mily új csatákról szólhatott a kiáltvány, amikor nem Bécs felé, hanem Budára készült vonulni, hol tudvalevőleg nem csatára, hanem megrohanásra (esetleg ostromra) volt kilátás. Ennek magyarázata csak az lehet, hogy a kiáltvány fogalmazványa még az április 28-i határozat létrejötte előtt készült s ha nem is említi Bécset, a nyugati irányú hadműveletekre utal. Ha nem így volna, akkor feltétlenül megemlíti az új hadműveleti célt, Budát, ami kitűnő alkalmat adott volna arra is, hogy hadseregét az ország fővárosánakfontosságára, gyors visszafoglalásának jelentőségére figyelmeztesse s áldozatkészségét ennek hangsúlyozásával fokozza. Sőt, azt is merem állítani, hogy a kiáltványt még a határozat meghozatala előtt kinyomták a fövezérségi kősajtón és csak azért bocsátották ki javítás nélkül, mert nagyjában nem tartalmazott szembeötlőbb ellentmondást a határozat folytán változott helyzettel. Görgey Artúr II. 54-57. o. 172 Ma már tudjuk, hogy Jellacic feladata más volt, mégpedig az, hogy vonuljon Eszékre, védje meg Horvátországot, tartsa szemmel Péterváradot, mentse fel az ostromból 107