Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I. - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2001)

A BUDAI HADJÁRAT - Előzmények általában és Komáromban - A tisztikar csoportosulása. A hadsereg vezetőinek és egységeinek ismertetése és értékelése. A budavári hadjárat előkészületei

várt, hogy az ország fővárosát az ellenség kezéből kiragadva, azt a nemzetnek visszaadja. A feldunai hadsereg fővezére, Görgei Artúr, csak az imént töltötte be 31. életé­vét. Műszaki katonai iskolát végzett, néhány évet a gyalogságnál, majd a magyar nemes testőrségnél szolgált, végül huszár lett, s mint főhadnagy távozott a hadse­regtől. Vegyészi oklevelének megszerzése után, éppen a pesti egyetemen leendő elhelyezkedését munkálta, amikor a márciusi események folytán inkább katonára, mint tudósokra volt szüksége a hazának. Júniusban a győri 5. honvédzászlóalj szá­zadosa, augusztusban gyutacsgyárat szervez, szeptemberben őrnagy és nemzetőr kerületi parancsnok, szeptember végén a Csepel-szigeten a dunai átkelőhelyeket biztosítja és gróf Zichy Ödön kivégeztetésével kilép a névtelenség homályából. Október elején Perczel Mór ezredessel a Roth- és Philippovich-féle horvát had­test 160 ellen működik, s nagy része van ennek Ozoránál történt lefegyverzésében. Ezért ezredes lesz, majd Móga János parndorfi táborában dandárparancsnok. A schwechatí csatában tanúsított kiváló magatartása folytán Kossuth bizalmát is megszerzi, aki Móga javaslatára tábornokká s a Pozsony körül alakuló feldunai hadsereg parancsnokává nevezi ki. Itteni nagyvonalú szervező tevékenységének eredménye, hogy amikor 1848. december közepén Windisch-Grätz nyomása elől Magyaróvárra, majd Győrön át Buda felé kell hátrálnia, már nagyrészt fegyelmezett, újjászervezett és tűrhetően felszerelt sereg követi. A fővároson át, majd Vác után végrehajtott híres bányavá­rosi hadjáratát, végül a kápolnai csatában való részvételét már érintettük. Rövid idő alatt ily mozgalmas katonai pályafutás, a szolgálati és hadi tapasztalatok minden­nél többet érő iskolája s végül a tavaszi hadjárat egymást követő sikerei az ő szemé­lyében olyan parancsnokot állítottak a hadsereg élére, aki alárendeltjeinek legtel­jesebb, úgyszólván határtalan bizalmát bírta. Ez a hadsereg a nyílt csaták után lel­kesen és odaadással követte Buda falai alá is, a várharcnak eddig előtte még isme­retlen feladatai és megpróbáltatásai közé. Vezérkarának főnöke, Bayer József ezredes, vele majdnem egykorú, hadmérnö­ki akadémiát végzett, volt hadapródiskolai tanár, ki mint hadnagy lépett ki a hadse­regből, író lett, 1847-ben pedig mint vezérkari tiszt vett részt a svájci polgárhábo­rúban. Pozsonytól kezdve Görgei törzséhez tartozott s csakhamar vezérkari főnöke lett. Hadi tapasztalatai, ha mindjárt nem is a harcok színhelyem, hanem az irodák­160 [Helyesen: hadosztály - A szerk.] 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom