Dokumentumok Kispest történetéhez 1873-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Kispest (Budapest, 1999)

Kronológia Kispest történetéhez (1871-1950)

Kronológia Kispest történetéhez (1871-1950) 1871. június 11. Első alkalommal tartanak Kispesten közgyűlést. Kispest e naptól kezdve közigazgatásilag önálló kisközség. 1872 Megnyílik az első népiskola (lásd a 2. és 3. számú dokumentumot). 1873. július 20. A Tassy Kálmán Pest vármegyei főszolgabíró elnökletével tartott közgyűlésen végérvényesen megalakul Kispest. Megállapítják kik a virilisták (a legtöbb adót fizető személyek, belőlük alakul meg a képviselő-testület), elfogadják Kispest szervezési szabályrendeletét, amit PestPilis-Solt Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1873. június 14-én fogad el (lásd az 1. számú dokumentumot). 1873 Ebben az évben csatlakozik Szentlőrinc puszta és Törökfalva Kispesthez. 1875 Felfakadó belvizek miatt összedől 65 vályogház. 1883 Az első kispesti gyár: a Biehn-féle Kátrány és Vegyitermék Gyár alapítása (lásd a 8. és a 62. számú dokumentumot). 1883 Megérkezik Kispestre a község első katolikus lelkésze, Ribényi Antal, aki a város szellemi életének meghatározó alakjává válik (lásd a 7., 9., 10. és 26. dokumentumot). 1884 Felépül az első földszintes községháza (lásd a 17. számú dokumentumot). 1887 dr. Nagy Károly lesz Kispest első állandó községi orvosa (lásd a 28. és 43. számú dokumentumot). 1888 A Szentlőrinci Téglagyár engedélyt kap egy keskenyvágányú iparvasút létesítésére, hogy tégláit a fővárosba szállíthassa. A vagonokhoz két személykocsit is csatolnak, s ezzel 17