Dokumentumok Kispest történetéhez 1873-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Kispest (Budapest, 1999)

DOKUMENTUMOK

szentlőrinc, Vecsés, Üllő, esetleg Monor községeket a jól kiépített úgynevezett Budapest-szolnoki állami út igénybevételével Budapestről a Délivasút állomástól kiindulva létesíttetnék. Az 1. és 2. tétel alatti módon való berendezkedés pénzügyi tekintetben és egyéb gazdasági szempontból előnyösen kamatoztatná a tőkebefektetést, másrészt azonban köz és magán gazdasági szempontból jelentős tényezővé és mintegy irányítójává válnék a továbbfejlesztés mikéntjének, különösen, ha figyelembe vesszük a mai helyzetet, amely szerint Kőbányával, mely 10 perc alatt megközelíthető lenne, ma ezek a fő és székváros külső kerületei oda 1 órai közlekedéssel tudnak villamosonjutni, de életképes a javaslatunk azért is, mert a Wekerle állami munkástelep ma közel 30 ezer lakosával közlekedési berendezés nélkül áll, így innen és Kispestről Budapest székesfőváros minden rétegébe özönével lennének utasok, akik a nehézkes és magánszámításoknak kedvező villamos vasúti utazás helyett a gyorsabb, biztosabb autóbusz közlekedést vennék állandóan igénybe. Kérem az előterjesztést az autóbusz berendezések létesítése alkalmával figyelembe venni. Kispest, 1926. évi március hó 12-én. Polgármester. Kispest város iratai - különkezelt iratok. Másodpéldány. BFL V. 274. e 47. Kispest város képviselőtestületének határozata a Kispesti Atlétikai Club sportpályájának lelátóval való bővítése tárgyában. 1926. december 30. A Kispesti Atlétikai Club futballistái 1926-ban az ország élmezőnyébe kerültek, miután elnyerték a Magyar Kupát. A város képviselői is igyekeztek méltó körülményeket teremteni a kispesti sportolóknak, amikor a pályát bővíteni szándékoztak. 1 Az 1930. évi népszámlálás szerint a Wekerle Munkástelep lakosainak száma 20 331 fő volt. 147