Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

bek voltak, ezzel szemben a legalitás kihasználása, a reformista szociáldemokrata vezetés elleni fellépéssel összekötve, az egész munkásmozgalom érdekét szolgálta. Már ekkor jelentkeznek azonban olyan hibák, amelyek tovább fokozzák a munkásosztály két alapvető iránya közötti ellentéteket. Arra gondolunk itt, hogy a reformista vezetés kommunistaellenes támadásaira helytelenül — de egyre gyakrabban — az egész szociáldemokrata mozgalom elleni megnyilatkozás volt a válasz. A munkásmozgalom új és súlyos belső válságon ment át, s ez a fővárosi munkásmozgalmon is lemérhető volt. 5. A SZOCIÁLDEMOKRATA KÖZSÉGPOLTT1KAT PROGRAM ÉS A KOMMUNISTA KÖZSÉGPOLITIKAI ELVEK KIALAKÍTÁSA Az ellenforradalmi rendszer megszilárdulásával, a Bethlen-kormány hatalomra kerülése után lehetőség nyílt a szociáldemokraták parlamenti és törvényhatósági szereplésére. A körülmények változásával az MSZDP-nek is meg kellett határoznia irányelveit, mind az általános politika, mind a községpolitika területén. Követelte ezt a fővárosi és környéki munkásság, mely forradalmi párt hiányában a választásokon a szociáldemokratákat támogatta, több mint 120 000 szavazattal. A parlamentbe először bevonuló szociáldemokrata frakció deklarációjában is szerepeltek községpolitikai követelések, mint pl. a progresszív adé>zásnak, a fogyasztási és forgalmi adók eltörlésének követelése, bár a nyilatkozat inkább az általános politikai helyzetre vonatkozott. a keresztény kurzus városvezetését. Hangoztatta, hogy Wolffék tönkretették a várost, és az MSZDP-nek el kell foglalnia helyét a Városházán is. A pártgyűlés határozati javaslata utasította a vezetőséget a községi program kidolgozására, és követelte az új községi választások kiírását. Tartalmazott olyan követeléseket, melyek nem képviselték ugyan közvetlenül a munkásság osztály követeléseit, de demokratikusabb közéletet igényeltek, számos kérdésben a polgári ellenzékkel való nézetazonosságot is mutattak. A határozat fő követeléseit, melyek már az 1910-és pártgyűlés határozatában is megtalálhatók, mint a közvetlen, általános kétévenkénti törvényhatósági választásokat, a virilizmus megszüntetését, teljes önkormányzatot, mely az államnak csak felügyeleti és nem közvetlen beleszólási jogot biztosít, így a közgyűlésnek és bizottságainak teljes döntési jogot, a főispáni-főpolgármesteri állás megszüntetését, elfogadta a pártgyűlés.

52 Ezek a követelések a munkásság számára sem voltak érdektelenek, főleg az ellenforradalom első éveiben, ezt a pártgyűlés hozzászólóinak sürgetései is bizonyították. Ezen tevékenység elveinek és feladatainak meghatározására késztette a pártot a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom befolyása, illetve annak kommunálpolitikai eredményei. Fokozta az igényt a párttal szemben a kurzus fővárosi politikája is, melyet szükségszerűen el kellett utasítania. Már 1922-ben, de még inkább 1923-ban jelentek meg a szociáldemokrata sajtóban a kurzus várospolitikáját támadó és a munkásság várospolitikai érdekeit tárgyaló cikkek. Sürgették a községi-városi politika kidolgozását, és hangoztatták, hogy nem lehet a passzivitást tovább folytatni és küzdeni kell a helyi igazgatás demokratizálásáért. 1923 folyamán dolgozta ki az MSZDP vezetősége a párt ideiglenes községi programját, melyet a Szocializmus c. folyóiratban vitára bocsátott. Büchler Jé>zsef, az MSZDP fővárosi politikájának későbbi irányítója közölte a tervezetet, melyben hangoztatta a községj)olitikai követelések fontosságát és azt, hogy a munkásság számára politikai iskola a községpolitikai munka. A község vagy város szervezeti életében minden 20. évét betöltött lakosnak aktív és passzív választójogot követelt, a virilizmus és a hivatalból jelenlevő képviselet — a nem választott törvényhatósági és képviselőtestületi tagok rendszerének megszüntetésével. Teljes önkormányzatot követelt az állam felügyeleti jogával, a tisztségviselők választásával. Az adópolitikában a progresszív adózás mellett érvelt, és a lakosságot közvetlenül érintő fogyasztási adók megszüntetését javasolta. Indítványozta, hogy a főváros vagyonát az egész lakosság érdekeinek megfelelően használják fel, a szükséges munkálatokat a város maga végezze el, a közszállításokat árlejtés alapján adják ki. Azonkívül községi üzemek, pénz- és biztosító intézetek létesítését, a zálogházak községi kezelésbe vételét követelte. A közegészségügyi feladatok területén ingyenes népfürdők, fertőtlenítők, járvány és népbetegségek elleni intézmények, városi gyógyszertárak létesítését javasolta. Az MSZDP 1922. évi pártgyűlésének határozata a községpolitikaiprogram kidolgozásáról Az MSZDP községpolitikai programjának tervezete