Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

3. A MŰVÉSZETI ÉLET ÖSZTÖNZÉSE Nehéz merev elhatároló vonalat húzni a forradalmak korának kultúrpolitikájában, de mégis kétségtelenek a lényeges különbözőségek is. A kulturális élet átalakításának sodrában kiemelkedően nagy jelentőségű, hogy nem sokkal a polgári demokratikus forradalom győzelme után a Nemzeti Tanács Irodalmi és Művészeti Szaktanácsot alakított. Tény, hogy ennek a munkájában elsősorban a fővárosban élő intellektuelek vettek részt, de határozatai, elvi állásfoglalásai az egész országra kihatottak. Fontos tudnunk megítélésükhöz azt, hogy az ország elmaradottságáért nemcsak az objektív helyzetet tették felelőssé, de önkritikusan vizsgálták saját munkásságukat is. Erről híven vall december 23-i ülésük jegyzőkönyve: „Tudjuk, hogy a magyar értelmiségi osztály bűnei és mulasztásai a közelmúltban súlyosak voltak. Talán nehéz vádak ezek, de ha mérlegelünk és magunkba szállunk, valamennyien érezzük, hogy ez az értelmiség itt, Magyarországon nem tette meg teljes mértékben a maga kötelességét. Nem tette meg a tudós a maga kötelességét, mert nem mindig volt szigorúan elmélyedő az a munka, amelyet végzett, nem tette meg mindig kötelességét a művész, mert sokszor piacra vitte művészetét akkor, amikor meditálnia kellett volna komoly és nagy esztétikai valőrökön."

8 Kernstok Károly szavai ezek, aki maga is példamutatóan sokat vállalt a forradalmi esemé- irodalmi és nyek sodrában. Az Irodalmi és Művészeti Szaktanács nagy többségben olyan egyéniségekből Művészeti állt, akik ma már kulturális örökségünk fémjelzett nagyságai: Szaktanács Festők: Désy Béla, Dudits Andor, Kőrösfői Kriesch Aladár, Nádler Róbert, Papp Sándor, Szablya-Frischau Ferenc, Szlányi Lajos, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József, Réti István. Szobrászok: Istók János, Tóth István, Beck Ö. Fülöp, Vedres Márk. Építészek: Málnai Béla, Medgyes Alajos, Neuschloss Kornél, Petrovics Elek, Róna József, Spiegel Frigyes, Bálint Zoltán, Pogány Móric. Iparművészek: Gróh István, Györgyi Kálmán, Kozma Lajos, Menyhért Miklós, Végh Gyula. Zenészek: Diósy Béla, Dohnányi Ernő, Haraszti Emil, Hubay Jenő, Rékai Nándor, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Színészek: Hegedűs Gyula, Szilágyi Vilmos, Turi Elemér, Ódry Árpád. írók: Alexander Bernát, Ambrus Zoltán, Gábor Andor, Gerő Ödön, Giesswein Sándor, Hajó Sándor, Harsány i Zsolt, Heinrich Gusztáv", Lyka Károly, Szirmay Albert, Babits Mihály, Lengyel Géza, Lukács György, Krúdy Gyula, Kassák Lajos, Miklós Jenő, Gellért Oszkár, Molnár Ferenc. 49. A szocializált műkincsek nemzetközi hírű kiállítása a Műcsarnokban