Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

Forradalmi Törvényszék tárgyalt pereiből 151, az összes perek 23,6 százaléka volt csak államellenes bűncselekmény. A gazdasági jellegűek 9,9 százalékot, a közbiztonság elleni bűncselekményekben hozott ítéletek 14,8 százalékot, a személyek és javaik elleni bűncselekmények ítéletei 37,8 százalékot, az egyéb bűncselekmények pedig 13,9 százalékot tettek ki. A győzelmes ellenforradalom rágalomhadjáratának — a Lenin-fiúkhoz hasonlóan — egyik céltáblája a Budapesti Forradalmi Törvényszék volt. Az itt is a százakra hirdetett halálos ítéletek legendája ugyancsak hamar megdőlt. Aczél Imre főügyészhelyettes, a népbiztosok perének vádlója öt szabályosan lefolytatott s halálos ítélettel végződött tárgyalást tudott csak ismertetni.

12 A forradalmi törvényszékek néhány jogi végzettségű szakember mellett többségükben munkásokból állottak. A fővárosi és környéki munkásság ezeken a posztokon is példáját adta rátermettségének, a közügyek intézéséhez szükséges politikai érettségének. JEGYZETEK 1 Belügyi Népbiztos I. B. N

; rendelete. 2 Kovács Nándor, A Vörös Órség. Bp. 1956, 22. 3 Vörös Őr 1919. máj. 24. 4 Uo. 1919. máj. 29. 5 Kovács i. m. 31. 6 Vörös Őr 1919. máj. 24. 7 Iratok Pest megye történetéhez, i. m. 313 — 314. 8 Kovács i. m. 39. 9 Hajdú, A Magyarországi Tanácsköztársaság, i. m. 131. 10 Rákos Ferenc, Állam és Alkotmány a Magyar Tanácsköztársaságban. Bp. 1953, 188. 11 Búnis György, Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez. Klny. a Levéltári Közlemények XXIX. évfolyamából. Bp. 1959, 297. 12 Dr. Aczél Imre, Vádbeszédek 1920. november 3-án és 4-én a;

4 bolseviki népbiztosok bűnperének főtárgyalásán. Bp. 1921, 85.