Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

III. A FŐVÁROS KULTURÁLIS ÉLETE A PROLETÁRDIKTATÚRA ALATT Mint a magasba szökkenő virág, úgy bontakozott ki a haladó, szocialista ígéretű kultúra a két forradalom időszakában. Már a polgári forradalom nagyszerű virágzást ígért, s ez a virágzás be is következett az első magyar proletárdiktatúra napjaiban. Talán a fenti hasonlat jelzi, hogy egy folyamatnak tekinthetjük mindazt, ami a két forradalom napjaiban a fővárosban és az országban lezajlott. 1. AZ OKTATÁS REFORMJAI A Magyar Tanácsköztársaságnak a jövő szocialista emberéért hozott intézkedései a szociális ellátottság átszervezésén és javításán túl, illetve azzal párhuzamban az oktatás, a közművelődés és a tudomány területeit is átfogták. A Tanácsköztársaság alkotmánya kimondta: ,,A Tanácsköztársaság megszünteti a burzsoázia műveltségi kiváltságát és megnyitja a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszerzésének a lehetőségét. Ezért a munkások és földművesek számára ingyenes és a műveltség magasabb fokát biztosító tanítást biztosít." Az új, magasabb szintű műveltség kialakítását az alapoknál kellett kezdeni. Az ország lakosságának egyharmada nem tudott írni-olvasni. Az analfabétizmus elleni küzdelmen túl az oktatás korszerűsítésének alapjait is meg kellett teremteni. A szocialista tanítók még a Népköztársaság napjaiban kidolgozták minden iskolatípusra és új oktatási minden tantárgyra vonatkozóan az új oktatási terveket. Ezeket a kidolgozott elképzeléseket terv kidolgoültették át a gyakorlatba a Tanácshatalom oktatási rendeletei. Az egységes tanítási elvek meg- Z(lsa valósítását könnyítette, hogy a Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekintette, s ezért minden oktatási intézményt saját kezelésébe vett át. Az iskolák állami kezelését kimondó rendelet Budapesten jogot adott arra, hogy a tanács az iskolaügyet saját kezelésben végezze. A feladatot a Központi Munkástanács kebelében és a kerületi tanácsok mellett alakult művelődésügyi osztályok látták el. Ezek az osztályok végrehajtották a tanácsok rendeleteit, vezették a helyi művelődési intézményeket s intézték az oktatásügy szerteágazó feladatköreit is. A már említett oktatási terv szerint az állam nevelő tevékenysége az óvodával kezdődik, ezért a 3—6 éves korú gyermekek számára óvodahálózat kiépítését tervezték. A nyolcosztályos mindennapi kötelező iskola fő alapelve, hogy munkaiskola, amely fejleszti a gyermek aktivitását. A tanítás alapja a természettudományos képzés, ezért csökkentették a latin nyelvet heti 2 órával, s helyette is természettudományt tanítottak. Gyökeresen átszervezték a történelemtanítást: ,,Minden oktatónak, aki a proletárállam bármely iskolájában történelmet tanít, buzgó és becsületes önképzéssel kell átértékelnie történettudását és szemléletét, hogy kellően szolgálni tudja a proletárállam művelődési törekvéseit."

1 A nyolcosztályos egységes népiskolára épült fel az ötosztályos középiskola és a négyosztályos műhelyiskola is. A mai oktatási rendszerünkkel részben hasonlatos felépítés a középiskolánál tért el, ahol egy évvel több volt a tanulmányi idő. A középiskolában is terveztek gyakorlati műhelyoktatást, s bevezették a társadalomtudományi tárgyakat a IV—V. osztályban. A Tanácsköztársaság 133 napja valóban újat hozott az oktatásban a korábbi évekkel szem- Szocialista ben, de új eszmék hatották át az ifjúságot is. diákszerveMár a Népköztársaság időszakában szocialista diákszervezetek alakultak, s több iskolában zeiefc direktéu'iumot választottak a diákok maguk közül. Március 2l-e után a Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletére — a pedagógusok bevonásával — diákbizottságok alakultak. A bizottság az ifjúság szocialista nevelésével, a felső osztályosok jóléti ügyeinek intézésével és az iskolai fegyelemmel foglalkozott.

2 Érdemes idézni a VIII. kerületi főreáliskola diákbizottságának jegyzőköny véből: ,,A tavasz hasadásán megszületett új világrendszerünk a diákoknak is meghozta rég várt óhajtásukat, az ifjúság teljes önkormányzatát . . . Most, amikor már kikerültünk a gyámság alól, amely alatt eddig tartottak minket, nyomatékosan felhívjuk tanulótársainkat, hogy fegyelmezettségüket tartsák meg, sőt fokozzák, hogy ezzel is bizonyítsuk önállóságra való érettségünket . . . "

3 Nem minden iskola diákbizottságára volt jellemző az érettségnek 6* 83