Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A Vörös Hadsereg harca azonban a főváros felszabadításáért egy pillanatra sem szüneteli. A szovjet főparancsnokság az ostrom eredményessége érdekében „Budapest csoport" néven egységes vezetés alá vonta az itt harcoló csapatokat, Afonyin vezérőrnagy, majd (sebesülése után, január 22-től kezdve) Managarov altábornagy parancsnoksága alatt. Az egységes vezetés alatt harcoló erők január 9-e után megkezdték előretörésüket Pest belső területei felé. A III. hadtest csapatai a Rákosrendező vasútállomás elfoglalása után Angyalföldet tisztították meg az ellenségtől, és január 12-ig felszámolták a Városligetet védő ellenséges csoportot. A következő napokban háztömbről háztömbre haladva, heves harcok árán január 15-én elérték a Nagykörút lipót- és terézvárosi szakaszát, és ugyanakkor átvették a budapesti harcokból kivont román csapatok frontját is, amely ekkor az Izabella utcában volt. A XVIII. és a XXX. hadtest január 9-e után három irányban támadott. A XXX. hadtest 297. lövészhadosztálya három napig tartó heves harc után január 11-én este elfoglalta az ellenség által elszáintan védett Kerepesi temetőt, és január 15-én a Rákóczi út és József utca között elérte a Nagykörút vonalát. A XVIII. hadtest hadosztályai közül a 66. gárdahadosztály a Népliget elfoglalása után, január 12-én áttörve a németek Orczy (ma Mező Imre) úti védelmi szakaszát, január 15-én szintén elérte a József körutat. A 317. lövész- és a 68. gárda-lövészhadosztály csapatai január 13-án foglalták el a Ferencvárosi jjályaudvart, és január 15-én értek a Boráros térre. 298. Utcai harcok Budán 299. Szovjet katonák német hadifoglyokat kísérnek a (mai Móricz Zsigmond) Körtéren