Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

git-vonal áttörésével kívánták Budapest körülzárását nyugat felől befejezni. A Margit-vonal áttörése Baracska és Kápolnásnyék között december 23-án sikerült. December 24-én elfoglalták Bicskét, másnap átvágták a bécsi utat, a németek fő utánpótlási vonalát, december 26-án pedig bevonultak Esztergomba. Ezzel befejeződött Budapest bekerítése. A bekerítés belső arcvonalától (Budafok— Budaörs—Pesthidegkút — Pilisvörösvár — Pilisborosjenő — Üröm — Csobánka—Pomáz) nyugatra 30 — 45 kilométer távolságra volt a külső arcvonal (Polgárdi — Székesfehérvár—Zámoly — Tatabánya — Tarjáin — Nesz mély). A körülzáráskor Budapesten a következő fegyveres erők voltak: a német 8. és 22. SS lovas és a 13. páncélos hadosztály, a 239. rohamlöveg dandár, aFeldherrnhallepáncélgránátos hadosztály, a 271. népi gránátos hadosztály, az 1. páncélos és 1. lovas hadosztály része, a 4. SS rendőrezred, négy rohamzászlóalj, a 12. légvédelmi ezred (100 löveggel) — a magyar hadseregből a 10. és 12. gyalogos hadosztály, az 1. páncélos hadosztály részei, az 1. lovas hadosztály részei (a Hadik-ezred), a Budapest őrzászlóalj (160 löveg), három utászzászlóalj és különleges műszaki századok, öt csendőrzászlóalj és különféle különítmények (egyetemi rohamzászlóalj, testőrzászlóalj, nyilas fegyveresek), valamint a budapesti rendőrség, amely azonban a fegy285. Steinmetz Miklós kapitán; 28f). Steinmetz kapitány holtteste