Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
selőit. A Magyar Front szervezői kapcsolatot létesítettek a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt, a legitimista Kettős Kereszt Szövetség, valamint a különböző keresztény egyházak képviselőivel, és május közepén — egy budapesti illegális találkozón — létrehozták a Magyar Frontot. Június első napjaiban megjelent (több tízezer példányban a Békepárt illegális nyomdájában készült) egy kiáltvány, amely ezt tudatta az ország lakosságával és meghirdette a Magyar Front programját: „a német hódítók és cinkosaik kiverése, béke a szövetségesekkel, s a minden ízében demokratikus, szabad Magyarország alapjainak lerakása". A Magyar Minden elnyomás és politikai üldözés ellenére létrejött tebát egy olyan (bár eléggé ellentmonFront dásos) politikai erő Budapesten, amely világosan látta és hirdette a náci Németországgal való megalakulása sze mbeszállás szükségességét (sőt sürgősségét), és a lehetőségekhez képest határozottan próbált szervezkedni is. A Magyar Front megalakulása után alig több mint egy hónappal a belügyminisztérium már kénytelen volt azt jelenteni, hogy ,,a kommunista és demokratikus erők mozgalma erőteljesen fejlődik", holott ebben az időben a Magyar Front még éppesak elkezdte felvilágosító és a németek ellen mozgósító propagandáját, amelyet — az eredményes fegyveres harc biztosítása érdekében — július folyamán a hadseregre is kiterjesztettek. Illegális A Magyar Frontnak szervezetei nem voltak, de működött ekkor már a városban jó néhány ellenálláisi jelentős illegális csoport. Ezek közül az első volt az a csoport (még a megszállás előtt szervezőmoportoJc ^ött), amelynek az élén Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós állott. Ez a csoport a megszállás után aktivizálódott, kapcsolatba lépett a szervezett munkássággal és más illegális csoportokkal, beépült az egyes minisztériumokba, bénította a Dunán a német teherszállítást, német teherautókat rongált meg, de fő tevékenysége elsősorban a propaganda volt, amelyet a Várnai Zseni költőnő vezette csoporttal együtt folytattak, s nemcsak röpiratokat készítettek, hanem Márciusi Magyarország címmel illegális lapot is adtak ki. Jelentős illegális szervezet volt az április második felében alakult Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége (MHSZ), amely hamarosan számszerűen és jelentőségében is túlnőtt a SzentGyörgyi-csoporton. Azonban mindkettőt jellemezte az, hogy a Magyar Front keretein kívül működött és erősen polgári színezetű volt annak ellenére, hogy mindkettőnek voltak kapcsolatai a munkássággal, különösen az MHSZ-nek, amely a szakszervezetekkel (elsősorban a MÉMOSZszal) létesített kapcsolatokat. Az MHSZ szervezkedését erősítette az is, hogy 1944 őszén szoros kapcsolatba került a nyáron megalakult Szovjetunió Barátainak Magvarországi Egyesületével, a SZUBME-val. A Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete 1944 nyarán alakult, és szeptemberben jelentős szervezeteket hozott létre; és a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetségével együtt erősítette a kapcsolatait a szakszervezetekkel, különösen a MÉMOSZ-szal. A budai Bimbó úton szeptember közepén sikerült is létrehozni az első partizántanyát, ahol fegyvereket és robbanóanyagokat gyűjtöttek össze. 1944 őszén alakult egy kis közösség, amely az Ellenállás című illegális lap körül csoportosult. A lap fejlécén Sztálin ismert napiparancsának befejező mondata állt: „Halál a német megszállókra". Ugyanebben az időben alakult meg az Értelmiségi Szervező Bizottság, amely számos röpiratot adott ki, amelyekben harcra mozgósítottak és kiálltak a Szovjetunió mellett. Ekkor alakult a Magyar Ellenállási Mozgalom is, amely a Földalatti Magyarok Szövetségével együtt szabotálásra, fegyveres harcra, a németek elleni küzdelemre szólította fel a tömegeket. Volt illegális szervezkedés Magyar Népfront néven a Városházán is, de a legjelentősebb ellenállásipolitikai csoportosulás, illetve szervezet továbbra is a Magyar Front volt. A Kommu- Nagy jelentőségű volt 1944 szeptember elején a Kommunista Párt újjáalakulása. A párt eddig nista Párt Békepárt néven működött, de ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy „a háború átcsapott hatáújjáalakuiása rainkon, azok az eszközök, amelyekkel a Békepárt küzdött, nem elégségesek. Az eddig folytatott nagyarányú felvilágosító munka mellett ma elsősorban a tömegek mozgósítására és csatasorba állítására van szükség." Az újonnan megalakult Kommunista Párt szeptember 12-én röpiratban fordult a néphez, amelyben ismertette a párt politikai irányvonalát, és felhívta a figyelmet az ország felszabadításáért vívott harc meggyorsítására, fegyveres harcra, sztrájkra, tüntetésekre buzdított. „A helyzet kulcsa ... a munkásság kezében van ! ... Csak az kell, hogy a munkásság spontán és szétaprózott harca helyébe a szervezett tömegharc lépjen . . . csak ez kényszerítheti az uralkodó köröket arra, hogy eddigi politikájukkal szakítva . . . rálépjenek a béke, valamint a Szovjetunióval való megegyezés útjára." 1944. szeptember végén ismét megjelent a Kommunista Párt lapja, a Szabad Nép, és ugyanakkor alakult meg a párt katonai bizottsága, amelynek fő célja a fegyveres harc szervezése volt, a budapesti partizáncsoportok létrehozása. Még szeptemberben megalakult a Szír-, a Marót- és a Laci-csoport, és átszerveztek több, addig akciógárdaként működő csoportot is. A katonai bizottság fő feladatának tekintette, hogy kapcsolatot teremtsen a különböző náciellenes katonai csoportokkal és előkészítse a munkásság felfegyverzését. Több üzemben létrejöttek illegális szervezetek, ekkor alakult meg a csepeli gyár több üzemében a „13-as bizottság", de illegális üzemi szervezeteket