Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A munkáslétszám alapján vizsgálva: a kisipar részesedési aránya az 1938. évi mintegy 51 százalékról 1941-re 56,5 százalékra nőtt. A termelésben elfoglalt részarány azonban egészen más képet mutat. Az 1941-es népszámlálással egyidejűleg ipari és kisipari adatgyűjtést is végeztek. Ezek szerint a főváros területén 1940-ben 30 556 kisipari üzem műköelött, amelyekben a tulajdonosokon kívül 130 470 személy talált alkalmazásra. A termelés értéke kereken 670 millió pengőt tett ki. Az egy üzemre jutó átlagos termelési érték 22 ezer pengő. Összevetve az adatokat az ugyanazon évi budapesti gyáripari adatokkal: kitűnik, hogy 1551 ipartelepen 158 846 munkás 1827 millió pengő értéket állított elő. Az adatokból többféle következtetés is kínálkozik.

26 A termelés értékét tekintve az 1940. évi kisipari termelés 36 százalékát jelentette a gyáripari termelésnek. Egy gyáripari munkásra jutó évi termelési érték 11 505 pengő, egy kisipari alkalmazott évente 5138 pengő értékű terméket állított elő, illetve javítást, szolgáltatást végzett el. A munkás, illetve alkalmazotti létszámarányokat tekintve a kisipari alkalmazottak a főváros gyáripara által foglalkoztatott munkások létszámának 28 százalékát tették ki, ami arra utalna, hogy Buelapesten mégiscsak a gyáripar volt túlsúlyban az ipari össztermelésen belül. A tulajdonosokat is ideszámítva azonban más kép bontakozik ki. Az összeírás szerint 31 031 személv A nagy-budapesti kis- és kézműipari munkáslétszám,* s aránya az összes iparban foglalkoztatotthoz 1938-1942 l 2 3 4 5 6 Év Nagy-budapesti gyár- és kézműipari munkás Budapesti ipari munkás Pest környéki ipari munkás Nagy-budapesti kis- és kézműipari munkás Százalékarány 1/4 Index 4 193S 1939 1940 1941 1942 377,7 450,3 462,6 511,0 498,5 125,4 144,1 146,6 156,5 158,8 60,0 71,1 67,5 65,7 72,0 192,3 234,5 248,5 288,8 267,7 50,9 52,1 53,7 56,5 53,7 100 122 129 150 139 * Az adatok ezer főben. tartott fenn üzemet a fővárosban, a jogi személyek tulajdonában levő üzemek száma 1128. A természetes személyek által fenntartott üzemek számát lecsökkentve az 1551 gyáripari vállalathoz még hiányzó 423 gyárral, az tűnik ki, hogy 30 608 a saját műhellyel, teleppel, vállalattal rendelkező személyek száma. Többségükben ezek olyan kisiparosok, akik maguk is részt vettek a termelési folyamatban; ezért számukat hozzáadva az összes kisipari alkalmazotthoz — így nyerhető csupán objektív kép a fővárosi kisiparról. Ezek szerint összesen 161 078 a budapesti kisiparban közvetlenül termelést végzők száma. A fővárosban az összes ipari munkás közül tehát 50,3 százalékos a kisipari részeeledés. A peremvárosokban — bár a közvetlen adatok hiányzanak — a fenti számítások alapján mintegy 87 500 személy, az összes munkavállaló 56,4 százaléka eiolgozott a kézművesipar keretei között. A kisipari termelés fejlődését tekintve, az 1930-as népszámlálás idején regisztrált 291,2 millió pengő értékkel szemben — mely termelési értéket már a gazdasági válság határozott meg — 1940-ben 670 millió pengő a termelés értéke. A növekedés abszolút érték alapján 230 százalékos, azonban 1930-ban már a válság termeléscsökkentő és árlemorzsoló, míg 1940-ben már a konjunktúra árfelhajtó hatása érvényesült a termelési értéket befolyásoló tényezők között. A kisipari konjunktúra méreteire vonatkozóan a gyáripari termeléssel való egybevetés is jellemző képet nyújt: 1930-ban a kisipari termelés értékben a gyáripari termelés 26 százalékának felelt meg, 1940-ben már 36 százalékának. A fővárosi kisiparnak az országos adatokkal való egybevetése alkalmával az is kitűnik, hogy 1938 — 39-ben az összes kisipari üzem 16,2 százaléka (1930-ban 14,5 százaléka), az összes kisipari munkás 42 százaléka (1930-ban 32,4 százaléka), a kisipari termelésnek pedig 45,4 százaléka (1930-ban 38,5 százaléka) jutott Budapestnek. A főváros kisipara növelte részarányát az ipari össztermelésen belül. A kisipari fellendülésben jelentősége volt a növekvő gyáripari termelésben való közreműködői szerepnek, a jobb exportlehetőségeknek és annak is, hogy a kormányzat a haditermelés fellendítését a kisipart is kedvezően érintő intézkedések útján hajtotta végre. A kisipari üzemeknek a háborús szükségletekre hivatkozással rendeleti úton történő felszámolása — mint az a fasiszta Németországban történt — Magyarországon nem következett be. Árujorgaiom A fővárosi áruforgalom és fogyasztás adatait vizsgálva kitűnik, hogy 1940-ben az együttes és kereskede- forgalom mennyisége már meghaladta az addig legmagasabb 1929. évi szintet, s 1943-ban az első ,e,n világháború előtti négy év átlagát is túlszárnyalta az össz áru forgalom mennyisége. A növekedés-