Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Érdekes adatokkal szolgál a részesedési arányok elemzése is. A budapesti gyáripari munkások aránya az országos ipari munkáslétszámhoz viszonyítva csökkenő irányzatú. Hat év alatt 43,5 százalékról 41 százalékra esett. Hasonló jellegű a Pest környéki részesedés változása is. A Pest környéki gyárakban dolgozók részaránya csaknem 21 százalékról 1943-ban 18,6 százalékra csökkent. A nagy-budapesti részarány ennek megfelelően 64,3-ról 59,6 százalékra esett vissza. Az együttes gyári és kézműipari munkáslétszám vonatkozásában ellenkező folyamat figyelhető meg: Nagy-Budapest részaránya az országos viszonylaton belül 54,8 százalékról 1942-re 57,6 százalékra nőtt. E jelenség ékesen bizonyítja a gyáripari fellendüléssel egyidőben végbemenő, sőt intenzitásában az ipari konjunktúrát meghaladó mértékű kis- és kézműipari fellendülést. A budapesti építő- és építőanyag-ipari vállalatok és kisiparosok számára a háború folyamán Építkezések mérsékelt konjunkturális időszak alakult ki. Különösen az építőanyag-ipar helyzete alakult lakáshelyzet kedvezően, mígnem az energia- és munkáshiány erősen lefékezte és visszafejlesztette termelését. Az építkezések kivitelezésével foglalkozó vállalatok és kisiparosok a kisebb mértékben rendelkezésre álló építőanyagok, majd a munkaerő hiánya miatt nem érték el a háború előtti évek foglalkoztatásának szintjét, de attól nem is maradtak el számottevően. A felépült lakások száma (23 798) csaknem azonos az 1925 —29-es évek konjunkturális időszakának lakásépítési eredményével (25 883). Egyedül az 1934 —38-ban épített lakások száma nagyobb majdnem 2000-rel. A beépített terület négyzetmétereinek nagyságát tekintve azonban már korántsem ily kedvező a kép. Az 1920-as évek végén elért több mint 300 ezer m

2-es beépítési eredmények nem ismétlődtek meg a háborús évek jeleként, amikor is nem állt rendelkezésre szinte korlátlan mértékű kölcsöntőke, és a háborús helyzet miatt a tőkével rendelkezők a nagyobb mérvű építkezések finanszírozásától elzárkóztak. Kétségtelen, hogy az építkezéseknek az 1920-as évek második feléhez képest tapasztalt visszaesése döntően nem a lakásépítkezés hanyatlása miatt következett be, hanem elsősorban az úgynevezett egyéb építések volumenének csökkenése Építkezések Budapesten 1938-1943 Év Lakóházak Egyéb épületek összesen Építési költség (millió P) Beépített terület (ni*) Új lakásokszáma Év új építés toldalék stb. új építés toldalék stb. új építés toldalék stb. Építési költség (millió P) Beépített terület (ni*) Új lakásokszáma 1938 834 1074 303 449 1137 1523 61,7 241 882 5 719 1939 628 553 289 481 917 1034 51,7 186 136 3 314 1940 748 385 214 456 962 841 71,6 199 01 1 4 822 1941 655 363 221 224 876 587 94,8 197 459 5 268 1942 786 318 167 191 953 509 146,0 219 422 6 679 1943 500 295 242 228 742 523 132,9 215 988 3 715 nyomán. [Különösen a részvénytársaságok részére végzett kivitelezések száma esett vissza. A háború éveiben kevés — építkezéssel együttjáró — beruházás volt. Az ipari termelés fellendülése általában a kapacitás jobb kihasználása révén történt, legfeljebb a géppark korszerűsítésére került sor. Az építkezések területén végbement fejlődésnek megfelelően az építőipar korábbi struktúrája is változott. A kisebb építkezések többnyire a kisipari szinten működő vállalkozóknak jelentettek üzletet. Az építőipari vállalatok számára az egy- vagy kétlakásos családi házak, villák, nyaralók építése nem bizonyult kifizetődőnek, márpedig az építkezések zöme ilyen objektumok létrehozását eredményezte. 1938-ban még 128 építési részvénytársaság működött, 1943-ban már csak 90. Az építőipari nagyvállalkozások számának visszaesésével párhuzamosan nőtt a kisipari vállalatok száma. Építési költségek százalékos megoszlása építtetők szerint 1938-1943 Év Lakóházak Egyéb épületek Év állam főváros közület rt. egyesület magán állani főváros közület rt. egyesület magán 1938 2,5 2,0 22,3 6,9 66,3 10,1 10,8 9,6 37,6 10,1 21,8 1939 2,6 6,5 — 25,9 4,1 60,9 22,6 17,0 5,4 36,1 6,4 12,5 1940 9,0 0,4 0,1 13,6 4,8 72,1 34,9 10,3 3,6 38,1 4,3 8,8 1941 — 0,1 — 9,0 _ 90,0 25,7 26,6 4,8 33,9 — 9,0 1942 1,0 7,5 1,0 10,3 2,2 78,0 1,8 22,7 4,9 37,9 8,4 24,3 1943 2,7 7,6 13,8 75,9 16,0 13,2 9,4 38,1 7,1 16,2