Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

junktúralehetőségekre, mint a főleg nehézipari félkész árukat, öntvényeket, lemezeket s más továbbfeldolgozásra készített termékeket előállító vagy helyi szükségleteket kielégítő termelést folytató vidéki gyáripar. A fővárosi gyáripar nagyobb térhez jutását Budapest ipari termelési részarányának változása is jelezte. 1938-ban a budapesti gyáripari termelés az országos ipari termelés 41,8 százalékát tette ki. 1942-ben, amikor a fővárosi könnyűipari vállalatok is teljes erőfeszítéssel termeltek s a hadimegrendelések a vas-, fém- és gépipari üzemek kapacitását több évre lekötötték, a fővárosi ipari termelés részaránya 46 százalékra emelkedett - s csak 1943ban esett vissza a már említett okok következtében. Gyáripari termelés 1938-1943 Év Folyó áron Budapest 1929. évi árszínvonalon

2 Év országos

1 index Budapest index részesedése országos iiuiiw Budapest index 1938 1939 1940 1941 1942 1943 3 044 470 3 022 275 4 316 620 4 915 499 6 022 848 8 642 578 100 119,0 14 1 ,8 161,5 197,8 283,9 1 272 029 1 540 119 1 872 092 2 234 083 2 774 547 3 781 505 100 121 147 176 218 297 41,8 42,5 43,4 45,4 46,1 43,7 3 650 443 4 369 451 4 738 331 4 615 492 4 694 347 4 935 795 100 119,7 129,8 126,4 128,6 135,2 1 525 214 1 857 803 2 054 985 2 097 730 2 162 546 2 159 625 100 121,8 134,7 137,5 141,8 141,6 1 A trianoni országterületre vonatkozó adatok ezer pengőben. 2 A Magyar Gazdaságkutató Intézet 1944. évi 53. az. helyzetjelentésében közölt ipari termelői árindex alapján számítvi A budapesti gyáriparnak a második világháború éveiben megtett fejlődéséről tanúskodó adatok szerint hat év alatt az ipartelepek száma 8 százalékkal, a felhasznált gépi lóerő 11 százalékkal, a munkáslétszám csaknem 28 százalékkal, a termelés értéke majdnem 42 százalékkal nőtt meg. A bruttó nyereség növekedése meghaladta a termelési értékemelkedés mértékét, csaknem 12 százalékkal magasabb szintet ért el az utóbbinál. A nyereségarány változása a termelési értékhez viszonyítva 27 — 29 százalék körül alakult. A budapesti gyáripar ágazatonkénti fejlődésadatai a háborús konjunktúra hatásait árnyalatokban tükrözik az összesítő adatokhoz képest. Az ipartelepek számának, a munkáslétszámnak és a folyóértékes termelési adatoknak összevetése nyomán részleteikben is kibontakoznak a háboríts iparfejlődés említett főbb jellemzői. Az üzemek számának gyarapodása a gépiparban a legmagasabb, a csont- ós a műanyagipar a maga 12 kisüzemével elhanyagolható az ipari termelés nagyságrendjén belül. A műanyagok iránti kereslet élénkülését mutatja az ágazat százalékszámokban nagyméretű fejlődése. A gumiipar üzemei számának gyarapodása lényegében kisebb műhelyek alapítását tükrözte csupán, mivel a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. s az érdekköréire tartozó két másik középvállalat munkáslétszáma már 1939-ben is nagyobb, mint 1943ban a hét vállalat együttes munkásgárdája. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a ruházati-, papíripari és nyomdaipari üzemek száma, az elsőnél a katonai és polgári megrendelések, az utóbbi kettőnél a megnövekedett ország igényeinek kielégítése következtében. A textilipari üzemek száma egyenletesen emelkedve az átlagnak megfelelően nőtt, míg a további ágazatokban vagy nem változott, vagy egyenesen csökkent az ipartelepek száma. Jellemző egy-egy iparág helyzetére a munkáslétszám alakulása is. E tekintetben az átlagot 1,6-szorosan meghaladó eredményével ugyancsak a gépipar ugrott ki. Az átlagot meghaladó Összefoglaló adatok a budapesti gyáriparról 1938-1943 Megnevezés 1938 1939 1940 1941 1942 1943 Ipartelepek száma Index Felhasznált gépi lóerő Index Munkáslétszám Index Termelési érték változatlan 1 553 100 610 842 100 125 486 100 1 555 100,1 615 542 100,8 144 168 114,9 1 551 99,9 629 489 103 146 686 116,9 1 570 101 644 751 105 156 527 124,7 1 631 105 670 845 110 158 848 126,6 1 683 108 678 415 111 1 60 846 128,2 áron (ezer P) Index Bruttó nyereség (ezer P) Index Bruttó nyereség aránya (%) 1 525 214 100 415 521 100 27,2 1 857 803 121,8 506 729 121,9 27,3 2 054 985 134,7 609 597 146,7 29,6 2 097 730 137,5 579 634 139,5 27,6 2 162 546 141,8 610 539 147 28,2 2 159 625 141,6 636 859 153,3 29,5 35 Budapest története V. 545