Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

mányzásbani szabad kéz biztosítására kiépítették a kormány kivételes hatalmát biztosító törvények rendszerét a honvédelmi törvénytől egészen a gyorsított bírósági eljárás bevezetéséig. Az uralkodó osztályok komplex háborús programja szakaszosan került megvalósításra, de a legfontosabb intézkedések még az országnak a háborúba való belépése előtt, 1938 — 39-ben megtörténtek. Kormányzati úton létrehozták a gazdasági-társadalmi élet átalakítását, illetve irányítását végrehajtó, a központi rendelkezéseket közvetítő új intézmények hálózatát is. A háborús előkészületeket célzó állami beavatkozás és szabályozás a legszembetűnőbben a gazdasági élet területén nyilvánult meg. Az állami szabályozó és irányító szerepkör növelésére tett intézkedések legfontosabb célja az ország gazdasági életének, termelésének, természeti s egyéb erőforrásainak egyetlen cél, a háborús erőfeszítések minél maradéktalanabb mértékben történő szolgálata, a gazdasági élet átalakítása hadigazdasággá. A gazdasági életbe történő fokozódó beavatkozás keretében a kormány bejelentette az 1 milliárd P-s beruházási programot. Az 1938/1939. évi állami költségvetés 400 millió P-vel növelte a honvédelmi és a katonai-közgazdasági kiadások keretét. 430 sajtóterméket betiltottak. Kinevezték az árkormánybiztost, szabályozták a tűzifaügyeket. Kiterjesztették a Pénzintézeti Központ ellenőrzési jogát a nagyobb bankok működésének felülvizsgálatára, a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzésére. Módosították a Magyar Nemzeti Bank alapszabályait, lehetővé téve kincstárjegyek ellenében állami kölcsönök felvételét, újból megállapították a minimális búzaárakat, állami igénybevétel céljából felszabadítottak a Külföldi Hitelezők Pénztáránál a külföldi hitelezők részére letétbe helyezett zárolt pengőösszegeket és értékpapírokat, eljárásokat indítottak az ipari árak jogosságának kiderítésére, bíróság elé állították a zsírdrágít ókat. 1938 második felében a kormány elrendelte az iparvállalatok nyersanyag-, félkész és készgyártmányainak, majd a faanyagoknak kötelező bejelentését. Szabályozták a részlegesen mozgósított hadseregbe bevonultak munkaviszonyát, családtagjaik segélyezését. 1938 novemberétől megindult a fokozottabb bankjegykibocsátás: az év végére a bankjegyforgalom 450 millió P-ről 900 millió P-re emelkedett, új pénzérmék is megjelentek. Bevezették a gyermeknevelési pótlékot, törvényt hoztak az álláshalmozók ellen, kiterjesztették az ingyenes egészségügyi ellátást, letartóztatták az egyik leghatalmasabb magyarországi tőkés monopolszervezet, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgató-tulajdonosát a devizaelőírások kijátszása miatt. Az új Imrédy-kormány benyújtotta az ún. honvédelmi törvényt, amely 1939 tavaszán emelkedett jogerőre. A honvédelemről szóló 1939. II. tc. a fenyegető háborús veszélyre hivatkozással a kormánynak rendkívüli, a gazdasági és a pénzügyi életre is kiterjedő széles körű felhatalmazást adott, amely lehetővé tette a rendeleti úton történő kormányzást. A kormány intézkedései az ország háborúba lépésének előkészületeit, a fokozott fegyverkezést, az irányított gazdálkodás bevezetését, a legkiáltóbb társadalmi visszásságok mérsékelt javítását célozták. Az 1939 tavaszán a Teleki-kormány időszakában kihirdetett imrédysta törvények, az ún. Háborús honvédelmi törvény és a második zsidótörvény további eszközöket adtak a kormány kezébe a törvények háborús előkészületek továbbvitele terén. Elrendelték a termelés egyes ágazataiban a dolgozók minimális munkabérének és munkaidejének megállapítását, továbbá a tömeges méretű elbocsátások előzetes, kötelező bejelentését. 1939. június 1-vel a fontosabb gyárakat hadiüzemekké nyilvánították, s az 1939 májusában üzemi titkárok elnevezés alatt a vállalatokhoz kirendelt katonatiszteket hadiüzemi parancsnokká deklarálták. Az üzemi katonai parancsnokok feladatkörébe tartozott a szabotázsakciók megakadályozása, a kémelhárítás, az illegális kommunista pártmunka elleni védekezés és a „nemzetvédelmi szolgálat", a vállalati besúgóhálózat kiépítése. Legfontosabb tennivalójuk a gyárak - mozgósítás esetében való — átállítása a haditermelésre. A terület-visszacsatolások nyomán feléledt nacionalista közhangulat fokozása érdekében a filmgyártást állami ellenőrzés, előzetes cenzúra körébe vonták. A rádió és hírszolgálat után a film is mint a korabeli egyik legfontosabb tömegkommunikációs eszköz a háborúra készülő magyar uralkodó osztály közvetlen befolyásolása alá került. Augusztusban a kormány további lépéseket tett a gazdasági élet militarizálása érdekében. Az anyaggazdálkodás körét kiterjesztették, és megszigorították a szankciókat, majd a szállítóeszközök honvédelmi célú igénybevételét szabályozták. A második világháború kitörését követően Teleki miniszterelnök újabb, rendkívüli intézke- Kötött gazdáldéseket jelentett be. Az első a háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalmat léptette kodás hatályba. Bevezették a sajtócenzűrát, zár alá vették a fontos ipari nyersanyagokat, maximálták a közszükségleti cikkek árát. A munkaidőt korlátozó és fizetéses szabadságolást előíró rendeleteket hatályon kívül helyezték. Zárolták a vas és fémek, egyes vasipari cikkek, fa- és papirosfélék, gyógyszerek készleteit. A nyersanyag-felhasználás racionalizálása, az irányított nyersanyag-gazdálkodás bevezetése, az ipari termelés szükségleteivel való összeegyeztetése céljából felállították az ipari nyersanyag-gazdálkodás központi és szakbizottságait. 1939-ben 200%-kai emelték a tea és kávé forgalmi illetékét, valamint a vendéglői étlapokat is kötelezően egyszerűsítették. Kevesebb fővárosi lakost érintett a magánautók benzinellátásá-