Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Szemle, a Gondolat s ezenkívül számos ellenzéki szakszervezeti lap biztosította, hogy a kommunista eszmék, minden üldöztetés ellenére is, eljussanak legalább a legforradalmibb budapesti munkás- és értelmiségi csoportokhoz. Változások a Az 1920-as és 1930-as évtizedfordulón kitört gazdasági válság s e válság nemzetközi és hazai harmincas utóhatásai a sajté) területén is új helyzetet teremtettek. A harmincas évek első felében, az években ^alános jobbratolódás következtében, megerősödött a szélsőjobboldali és a jobboldali sajtóorgánumok szerepe és befolyása Budapesten. A Gömbös-kormány új típusú kormánysajtót is létrehozott: nem elégedve meg a viszonylag kis példányszámú és a modern feltételekhez lassan idomuló Budapesti Hírlappal, új napilapok jelentek meg a kormányzat finanszírozásában, a kisemberek tömegeihez szóló Függetlenség, s a középosztály jobboldali beállítottságú részének szócsöve, a Milotay szerkesztette Uj Magyarság. Később, a harmincas évek végén megjelent a főváros utcáján a nyilas szélsőjobboldal tömegsajtója is: a Magyarság, a Pesti Újság, a Virradat. A harmincas években a liberális és a baloldali újságok mozgástere visszaszorult. Az Est-konszern jelentősége továbbra is kiemelkedő maradt, ezt azonban csak azzal tudta biztosítani, hogy kész volt idomulni még a gombosi j>olitikához is. Egyik lapját, az egyébként nem túl nagy példányszámú Magyarországot 1934-től közvetlenül a kormány és a kibontakozó népi mozgalom kapcsolatának szolgálatába állította. A terv azonban tartós eredményt nem hozott: amikor az 1935-ös választások után nyilvánvalóvá lett, hogy a Gömbös-féle reformígéretekből semmi sem valósult meg, a népi írók eltávolodtak a kormánytól, a kapcsolat az újságok terén is felbomlott. A liberális sajtó a 30-as évek második felében, a mindinkább romló politikai közéletben progresszívebb szerepet töltött be, mint a húszas években; az Újság, de különösen az Esti Kurír — sőt még az Est-konszern félliberális lapjai is — a német- és fasizmusellenes törekvéseknek is támaszává váltak. Uj szín volt Budapest sajtóéletében 1938-ban a Magyar Nemzet (és délutáni laptársának, a Mai Napnak) megjelenése. Ez a Pethő Sándor által szerkesztett újság a vezető körök németellenes szárnyának és az antifasiszta polgári és középosztályi rétegeknek a legfontosabb orgánumává vált. A Magyar Nemzet megjelenése összefüggött a kormány új sajtópolitikájával, 214. Pesti újságosbódé a 30-as évek második felében