Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

az építőmunkások fele (900 fő), a faipari munkásoknak csaknem 60 százaléka (1100 fő) volt munkanélküli. A főváros iparában az 1937-ben alkalmazott legnagyobb munkáslétszámhoz képest 1938 első felében körülbelül 30 ezerrel kevesebben találtak alkalmazást. A munkanélküliség növekedésén kívül mintegy 8 százalékkal csökkentek a reálbérek is. A gazdasági helyzet általános rosszabbodása, a szociális elégedetlenség és feszültség fokozódása, a beígért, de végre nem hajtott reformok, a fasiszta hatalmak, Mussolini Olaszországa és a hitleri Németország szövetkezése és agresszív politikájuk első sikerei, a magyar uralkodó osztályok fokozódó revízkSs igényei és az e célkitűzések alátámasztását szolgáló erős hadsereg kiépítése mind tényezői voltak az 1938. március 5-én Darányi miniszterelnök által meghirdetett egymilliárd pengős beruházási és hadseregfejlesztési, öt év alatt megvalósítandó ún. győri programnak. A kormány nagyobb szabású beruházási tervét kiváltó tényezők mellett lehetetlen nem felfigyelni arra a törekvésre, hogy a kibontakozófélben levő újabb gazdasági válság elmélyülését az állam által finanszírozott nagy volumenű ipari megrendelésekkel megakadályozzák. A győri program a fokozódó állami beavatkozás kezdeteit jelképezte, az állammonopolista tendenciák korábbinál erősebb érvényesülését jelentette. A konjunktúrahanyatlás bekövetkeztének elhárítására irányuló újszerű és erélyes eszközöket igénybe vevő állami gazdaságpolitika a magyar gazdasági élet fejlődésében ríj szakasz kezdetét is jelképezi: a nemzetgazdaság háborús célkitűzések szolgálatába állításának időszakát. Az 1938 nyarától induló programmunkálatok végül is lehetővé tették az ipar számára a visszaesésből való kilábalást, még mielőtt a hanyatlás válsággá bontakozhatott volna ki. Az 1938-as év ipari termelése — változatlan áron — 5 %-kal haladta meg az előző évi színvonalat. A fővárosi ipar termelése folyó áron számítva 4,1 százalékkal volt magasabb az 1937. évi eredménynél. JEGYZETEK független Budapest 1934. s/.ept. 20. 3. old. Képviselőházi Napló X. köt. 132. old. 2 Statisztikai és közigazgatási évkönyv 1934, 3-6. 3 Független Budapest 1935. márc. 13. 5. old. 4 A Gömbös-kormány háromesztendős munkássága. Bp. 1935, 19 — 23. 5 PTIA 500. f. 2/526, 2/538. öe. 6 Fővárosi Hírlap 1935. júl. 2. 1. old. 7 Dolgozók Lapja 1937. I. sz. 8 Fővárosi Közlönv 1937. febr. 26. 302-304. old. 9 A Község 1938. "jan. 1. 4. old. 10 Új Hang 1938. jún. 6. 34-38. old. 11 Fővárosi Közlönv 1938. júl. 8. 992-993. old. 12 Független Budapest 1938. máj. 18. 3. old. 13 PTIA 658. f. 4. es. 1939-43, vegyes. 14 Fővárosi Közlöny 1938. okt. 21. 1322. old. 18 Uo. 1939. máj. 12. 695 — 709. old. 16 Képviselőházi Napló 1935. máj. 29. IT. köt. 136. old. 17 Városok Lapja 1935. aug. 1. 365. old. 18 PTIA 658. f. 9/17. öe. 19 Uo. 9/36. öe. 20 Uo. 9/34. öe. és 9/24. öe. 21 Képviselőházi Napló 1939. nov. 15. 111. köt. 20 — 21. old. 22 Uo. 1935. jan. 6. II. köt. 347. old. 23 PTIA 500. f. 2/410. 24 Új Március 1933. Különszám. 25 PTIA 651. f. 3/7. öe. (i Pest megvei Levéltár. Alispáni év. jel. 4. es. 1935. 11. évn. 27 PTIA 658. f. 5/178. öe. 28 Uo. 658. f. 3/15. öe. 29 Uo. BM VIT-es 1040-102S40. 30 Uo. BM VH-es 1936 — 7-10511, 11288 és 671. f. 4. öe. 31 BFL Törvényhatósági bizottság közgyűlési jegyzőkönyvek 1935-8, 1935-318. 32 Uo. 1935-171. 33 Képviselőházi Napló 1935-1940. II. köt, 348 — 351. old. 34 BFL Üzempolitikai Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei 1935 —1936. 211. A Lánchíd és a Halászbástya díszvilágítása 1938-ban