Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
A Bethlen —Peyer-paktumban kikötött szerdai pártnap a húszas évek végével megszűnik, a keddi pártnap 1935-től politikai tartalmában is más, mint korábban volt. A korábbitól eltérően minden kedden általános politikai helyzetismertetést adtak, s utána vitát nyitottak, ahol a tagság kifejthette a véleményét. 1938-tól kezdve a hozzászólások egyre radikálisabb tartalmúak voltak, a pártvezetés szervezett ellenzéki tevékenységre gyanakodott. Kétségtelen volt a kommunista párt jelenléte az ellenzéki fellépések mögött, de a tényleges ok a reformista politika volt. Igen nagy ellenkezést váltott ki ezeken a pártnapokon a hivatalos előadók szovjetellenessége. 1938 júniusában botrányba fulladt egy pártnap a VIII. kerületben Mónusnak a Népszavában írt cikke miatt, amelyben egy kalap alá vonta az orosz diktatúrát - a proletariátus diktatúráját a horogkeresztes diktatúrával. Azonban nemcsak a VIII. kerületben, hanem a főváros többi szociáldemokrata szervezeteiben is majdnem kivétel nélkül mindenütt éles öszszetűzés támadt a kerületi titkárok és a felszólalók között Mónus szovjetellenes cikkei miatt. Egy év múlva újra szovjetellenes kampányt indított a^pártyezetőség, újból élénk tiltakozás lett a fővárosi és a környéki pártszervezetek válasza. így Újpesten, Ferencvárosban, Kőbányán, az angyalföldi pártszervezetben és a Vasas Otthonban is. 1939 novemberében Peyert Sztálin-ellenes kirohanásai miatt a vasasok dühétől csak a rendező gárda mentette meg. A zuglói pártszervezet 1939 végén jelentette, hogy a Népszavát azért mondják le sokan, mert támadja a Szovjetuniót. Ezt a problémát a baloldali munkások 1940-ben sem vették le a napirendről. Az addig csendes vízivárosi és hegyvidéki pártszervezetekben is szembeszállnak a pártnapi előadók szovjet- és kommunistaellenességével. Nem hallgatott el a feloszlatott vezetőségű Ferencváros sem. Az egyik felszólaló már komolyan figyelmeztetett: az előadók álláspontja az orosz-kérdésben a pártegység megbontását jelenti. A pártnapok rendszeres megtartása nagy horderejű tény volt. A fasiszta erők nyílt előretörése Az anüfasiszközben bizonytalan, de legális antifasiszta fórum maradt a véleménycserére. De fórum volt a ta , erők tömö ; reformista politika ellenzői számára is. Az intenzív pártélet megszervezése komoly nyereség munkásVolt a fővárosi munkásság számára. A háború kitörése után a pártnapokat csak kéthetenként mozgalomba tartották meg, így is veszélyeztetve legalitásukat. A gyűlésekhez, vezetőségi ülésekhez rendőri engedély kellett volna, ami viszont rendőri ellenőrzéssel járt volna, ezért ezt igyekeztek elkerülni. 1939-től kezdve a hatóságok újabb intézkedése nehezítette a kialakított rendszeres párt203. Razzia a Hangya-telepen
